Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1868. június 6.

1868. Jnnins 7 gyülekezet nem csupán tömegesen, hanem testületileg és igy egészen átlép egyik vallásról a másik­ra : ezen esetben, mivel maga az előbbi gyülekezet teljesen megszűnik; s a hol gyülekezet nincs, ott gyülekezeti közvagyon sem létezhet, a gyülekezeti közvagyon az átlépőkkel együtt átmegy az elfő gadott más vallás szerint szervezendő uj gyülekezet birtokába. 16.) 18-dik szám alatti pontja, mely szerint a vegyes házasok egybekelését illetőleg közös nézet gyanánt megállapittatott: 1) hogy a vegyes házasságok keletkezésének gátlására egyik hitfelekezet sem lehet jogosítva; 2) hogy a kihirdetést egyik fél lelkészének sem szabad csupán a vallásktilönbségre s ebből tehető következtetésekre való tekintetből megtagadnia, és ha megtagadná, a helybeli polgári hatóság adjon az illető félre nézve a háromszori hirdetés alól felmentvényt, mely azután azon félrenézve az egybeadásnál az elbocsátó levél (dimissionalis) jogerejével birjon; 3) hogy a vegyes házasság a felek kívánatára bármelyiknek lelkésze előtt jogérvényesen köttet­hetik ; és 4) hogy a háromszori kihirdetés megtörténte után, ha különben semmiféle házassággátló törvényes akadály elő nem fordult, a felek kívánatára az elbocsátó levél kiadandó, mi ha megtagadtatnék, az illető fél részéről, az elbocsátó levél kiadását megtagadó lelkész előtt, két tanú megjelenvén, ezek ahhoz azon kérdést intézik: ki vannak-e a felek háromszor hirdetve s merült-e fel házasságuk ellen bármely törvényszerű aka­dály? mely kérdésekre adott vagy megtagadott válaszról a tanuk bizonyítványt állítván ki, ezen bizonyítvány azután, ha a felek már háromszor csakugyan kihirdettettek s egybekelhetésök ellen törvényszerű akadály fenn nem forog, — az elbocsátó levél erejével fog birni; a netalán feljelentett s általában ismert akadály el­hallgatásából származható bajokért maga az akadályt elhallgató lelkész leendvén a felelős. Ezen megállapodás is elfogadtatik; azonban nehogy a vegyes házasságra lépni kívánók egybead­hatása csak saját gyülekezetök lelkészeinek jogköréhez legyen köttetve, a 3-dik pont szerkezetének ily módosításával: „a vegyes házasság a felek kívánatára, azok bármelyikének vallásához tartozó lel­kész előtt jogérvényesen köttethetik." !?•) 19-dik szám alatti pontja, mely szerint többségit eg azon nézet mondatott ki, hogy a vegyes házasságból származott fiuk mindenkor az apa, a leányok pedig az anya vallásában neveltessenek, — és ez­zel kapcsolatbau a 20-dik szám alatti pontja, mely szerint közös megállapodás gyanánt kimondatott, hogy 1) ha a szülék valamelyike más vallásra tér át, a 12 éven alól levő gyermekek vallásukra nézve, nemök szerint követik az áttérő szüléket; 2) hogy a házasságon kivül született gyermekek anyjuk vallását követik; ha azonban természetes atyjuk által elismertetnek, vagy utólagos házasság által törvényesíttetnek, vallási neveltetésökre nézve a há­zasságból született gyermekekkel egyenlő szabály alá esnek; és 3) hogy a lelenczek az őket felfogadó egyén vallásában neveltessenek; ha pedig lelenczházba vé­tetnek fel és semmi oly jel nem létezik, mely az anya vallása iráut tájékozásul szolgálhatna, azon vallásban nevelendők, melyhez a találás helyén a lakosok többsége tartozik. A hivatolt mindkét pont alatti megállapodások egyházkerületünk nevében elfogadtatnak. 18.) 21-dik szám alatti pontja, melyben a vegyes házasok közt támadható válóperekre nézve azon nézet mondatott ki, hogy azokban is világi törvényszékek bíráskodjanak, a felek illető egyházának hit­elvei értelmében. Ha azonban ezen válóperekre nézve bármelyik egyház törvényhatóságának birói befolyása bármi részben továbbra is meghagyatnék: az értekezlet az erdélyi ref. egyházban levő joggyakorlatot óhajtja egyetemessé tétetni, mely szerint a vegyes házasságbeli válóperek is az alperes illető hatósága által lennének elintézendők. Ennélfogva ha az alperes protestáns, a prot. egyházi törvényhatóság mondja ki a saját vallása elvei szerint mérlegelendő váló okok alapján, a végei válási Ítéletet, azonban a más vallású fél hittételeinek érintetlenül hagyása mellett. Ha pedig az alperes r. katholikus vagy más vallású: a prot. fél felj ogosittatik, az alperes hatósága által kimondott ágy- és asztaltól elkülönítő ítélet esetében, a prot. egyházi törvényszék előtt teljes elválási per megindítására; a midőn a prot. egyházi törvényszék megvizsgálván az elkülönítési ítélet indokait, ha azokat olyanoknak találandja, melyek mellett prot. hitelvek szerint, végei válásnak van he­lye: az a házasságnak végleges felbontását kimondja. S mindkét esetben, t. i. akár világi, akár az erdélyi joggyakorlat szerint egyházi törvényszék bíráskodjék a vegyes házasok válópereiben, azt látja igazságosnak az egyetemes értekezlet, hogy a törvényesen elválasztott prot. fél, mint a kire nézve teljesen meg lett szün­tetve a házassági kötelék, ismét szabadon léphessen házasságra nem csupán protestánssal, hanem bármely más hitfelekezetüvel is; következőleg megszüntetni kívánja azon eddigi sérelmes rendszabályt, mely az el­választott prot. félnek, ha házastársa, kitől elválasztatott, r. kath. vallású volt, ennek életében, r. kath. vállá­suval ujabb házasságra lépését tilalmazza. Az egyetemes értekezletnek a vegyes házasok közt támadható válóperek elintézésére nézve ki­mondott ezen nézetét egyházkerületünk magáévá teszi. 19.) 22-dik szám alatti pontja, mely szerint az egyetemes értekezlet közös nézete az, hogy valamint egyrészről minden hitfelekezet teljes biztosságot követelhet az iránt, hogy közisteni tiszteletének megtartásában, ünnepléseiben s általában vallási szertartásainak végzésében senki által ne gátoltassék, annál 2*

Next

/
Thumbnails
Contents