Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1868. június 6.

1868. Jnnins 7 gyülekezet nem csupán tömegesen, hanem testületileg és igy egészen átlép egyik vallásról a másikra : ezen esetben, mivel maga az előbbi gyülekezet teljesen megszűnik; s a hol gyülekezet nincs, ott gyülekezeti közvagyon sem létezhet, a gyülekezeti közvagyon az átlépőkkel együtt átmegy az elfő gadott más vallás szerint szervezendő uj gyülekezet birtokába. 16.) 18-dik szám alatti pontja, mely szerint a vegyes házasok egybekelését illetőleg közös nézet gyanánt megállapittatott: 1) hogy a vegyes házasságok keletkezésének gátlására egyik hitfelekezet sem lehet jogosítva; 2) hogy a kihirdetést egyik fél lelkészének sem szabad csupán a vallásktilönbségre s ebből tehető következtetésekre való tekintetből megtagadnia, és ha megtagadná, a helybeli polgári hatóság adjon az illető félre nézve a háromszori hirdetés alól felmentvényt, mely azután azon félrenézve az egybeadásnál az elbocsátó levél (dimissionalis) jogerejével birjon; 3) hogy a vegyes házasság a felek kívánatára bármelyiknek lelkésze előtt jogérvényesen köttethetik ; és 4) hogy a háromszori kihirdetés megtörténte után, ha különben semmiféle házassággátló törvényes akadály elő nem fordult, a felek kívánatára az elbocsátó levél kiadandó, mi ha megtagadtatnék, az illető fél részéről, az elbocsátó levél kiadását megtagadó lelkész előtt, két tanú megjelenvén, ezek ahhoz azon kérdést intézik: ki vannak-e a felek háromszor hirdetve s merült-e fel házasságuk ellen bármely törvényszerű akadály? mely kérdésekre adott vagy megtagadott válaszról a tanuk bizonyítványt állítván ki, ezen bizonyítvány azután, ha a felek már háromszor csakugyan kihirdettettek s egybekelhetésök ellen törvényszerű akadály fenn nem forog, — az elbocsátó levél erejével fog birni; a netalán feljelentett s általában ismert akadály elhallgatásából származható bajokért maga az akadályt elhallgató lelkész leendvén a felelős. Ezen megállapodás is elfogadtatik; azonban nehogy a vegyes házasságra lépni kívánók egybeadhatása csak saját gyülekezetök lelkészeinek jogköréhez legyen köttetve, a 3-dik pont szerkezetének ily módosításával: „a vegyes házasság a felek kívánatára, azok bármelyikének vallásához tartozó lelkész előtt jogérvényesen köttethetik." !?•) 19-dik szám alatti pontja, mely szerint többségit eg azon nézet mondatott ki, hogy a vegyes házasságból származott fiuk mindenkor az apa, a leányok pedig az anya vallásában neveltessenek, — és ezzel kapcsolatbau a 20-dik szám alatti pontja, mely szerint közös megállapodás gyanánt kimondatott, hogy 1) ha a szülék valamelyike más vallásra tér át, a 12 éven alól levő gyermekek vallásukra nézve, nemök szerint követik az áttérő szüléket; 2) hogy a házasságon kivül született gyermekek anyjuk vallását követik; ha azonban természetes atyjuk által elismertetnek, vagy utólagos házasság által törvényesíttetnek, vallási neveltetésökre nézve a házasságból született gyermekekkel egyenlő szabály alá esnek; és 3) hogy a lelenczek az őket felfogadó egyén vallásában neveltessenek; ha pedig lelenczházba vétetnek fel és semmi oly jel nem létezik, mely az anya vallása iráut tájékozásul szolgálhatna, azon vallásban nevelendők, melyhez a találás helyén a lakosok többsége tartozik. A hivatolt mindkét pont alatti megállapodások egyházkerületünk nevében elfogadtatnak. 18.) 21-dik szám alatti pontja, melyben a vegyes házasok közt támadható válóperekre nézve azon nézet mondatott ki, hogy azokban is világi törvényszékek bíráskodjanak, a felek illető egyházának hitelvei értelmében. Ha azonban ezen válóperekre nézve bármelyik egyház törvényhatóságának birói befolyása bármi részben továbbra is meghagyatnék: az értekezlet az erdélyi ref. egyházban levő joggyakorlatot óhajtja egyetemessé tétetni, mely szerint a vegyes házasságbeli válóperek is az alperes illető hatósága által lennének elintézendők. Ennélfogva ha az alperes protestáns, a prot. egyházi törvényhatóság mondja ki a saját vallása elvei szerint mérlegelendő váló okok alapján, a végei válási Ítéletet, azonban a más vallású fél hittételeinek érintetlenül hagyása mellett. Ha pedig az alperes r. katholikus vagy más vallású: a prot. fél felj ogosittatik, az alperes hatósága által kimondott ágy- és asztaltól elkülönítő ítélet esetében, a prot. egyházi törvényszék előtt teljes elválási per megindítására; a midőn a prot. egyházi törvényszék megvizsgálván az elkülönítési ítélet indokait, ha azokat olyanoknak találandja, melyek mellett prot. hitelvek szerint, végei válásnak van helye: az a házasságnak végleges felbontását kimondja. S mindkét esetben, t. i. akár világi, akár az erdélyi joggyakorlat szerint egyházi törvényszék bíráskodjék a vegyes házasok válópereiben, azt látja igazságosnak az egyetemes értekezlet, hogy a törvényesen elválasztott prot. fél, mint a kire nézve teljesen meg lett szüntetve a házassági kötelék, ismét szabadon léphessen házasságra nem csupán protestánssal, hanem bármely más hitfelekezetüvel is; következőleg megszüntetni kívánja azon eddigi sérelmes rendszabályt, mely az elválasztott prot. félnek, ha házastársa, kitől elválasztatott, r. kath. vallású volt, ennek életében, r. kath. vállásuval ujabb házasságra lépését tilalmazza. Az egyetemes értekezletnek a vegyes házasok közt támadható válóperek elintézésére nézve kimondott ezen nézetét egyházkerületünk magáévá teszi. 19.) 22-dik szám alatti pontja, mely szerint az egyetemes értekezlet közös nézete az, hogy valamint egyrészről minden hitfelekezet teljes biztosságot követelhet az iránt, hogy közisteni tiszteletének megtartásában, ünnepléseiben s általában vallási szertartásainak végzésében senki által ne gátoltassék, annál 2*