Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1867. október 28. 29. 30. 31.

16 1807. Október. terium által kinevezendő szakférfiakból, továbbá a jogakadémia tanáraiból és az egyházkerület felügyelőiből állana. — A tiszáninneni ref. egyházkerületnek ez évben követett hasonló eljá­rására hivatkozva, kérelmüket különösen annak az előterjesztésével támogatják, hogy az eddigi módon Pestre, vagy Nagyváradra vagy Kassára kell vén államvizsga letehetésére menniök, ez majdnem többe kerül, mint egy egész évi önfenntartásuk, s ez által a szegényebb tanulóknak szerfelett megnehezitve, majdnem lehetlenné téve van a Kecskeméten tanulás. Az egyházkerületi közgyűlés a kérelmet indokoltnak és méltányosnak találja, és bár a birói államvizsgákat nem ismeri hazai törvényeinken alapulóknak, mindazáltal, mig tényleg fen 11­állanak, és letételüket az ország kormánya kivétel nélkül megkívánja, az egyházak egyenjogúsá­gának alapján az egyházkerület óhajtja, hogy mint más felekezetek jogtanodáinál, ugy a mi jogakademiánkra nézve is helyben állíttassanak fel ily államvizsga-bizottságok; — közelebbről ezt a kecskeméti jogakadémiára nézve is felsőbb helyen kieszközölni, az egyházkerületi elnökség felkéretik. 30*) Superintendens ur inditványozá, hogy azon iskolai rendszabály, mely az akkori szigorú körülményekhez alkalmazkodva, különben is autonomiánk megszoritásával hozatott, miszerint egy év tartama alatt csak két évi gymnasiumi tanulmányokból lehessen vizsgát letenni, módosittassék. — E helyett hatalmaztassék fel a superintendens, hogy rendkívüli esetekben megengedhesse, hogy egyszerre több évi gymnasiumi tanulmányokból is lehessen vizsgát letenni. o Elfogadtatott. 37*) Superintendens ur előterjeszté, hogy Pesten több lelkes hölgy közbejötte és segítségével a pesti reform, egyház egy oly nönöveldét állított, melyben leendő nevelőnök is képeztethetnek. Azonban az itt végzett növendékek nem nyerhetvén képzettségükről s tanul­mányaikról érvényes bizonyítványt magától a tan- és nevelő-intézet vezetőjétől, e miatt inkább az apáczák nönöveldéjébe mennek, hol a tanpálya bevégzése után kellő bizonyítványt kapnak, melynek erejével alkalmazásba jöhetnek avagy intézetet nyithatnak, annyival inkább, mert óva­kodnak és félnek azon nehézségektől, melyek kiváltképen nőkre nézve a távolra utazásból s jelesen a nagykörösi praeparandia tanárkara elé járulásból idegen helyütt erednek, — szóló indít­ványozza tehát: hogy az egyházkerületi közgyűlés állítson fel itt Pesten egy öttagú bizottságot, melynek a tiszte leend, a nőnevelö-intézet növendékeit megvizsgálni, és nekik az őket tanitó s nevelőinöségre jogosító bizonyítványt kiadni. Az inditvány elfogadtatik, a bizottságnak tagjaiul, ez alkalommal superintendens ur elnöklete alatt Szőnyi Pál és Gönczy Pál urak választatnak, felhivatván egyszersmind a pesti reform, egyház ezekhez a maga kebeléből még két tag kinevezésére. 38.) Superintendens ur felhívja a közgyűlést, hogy a kápláni és helyettes-leiké szí elhelyezésekre vonatkozólag időközben fölmerült szükségekhez képest intézkedjék. Ez ügyben teendő intézkedésekkel superintendens ur bizatik meg. 39.) A négy ref. egyházkerület küldötteiből összejövendő Conventekre az elnöksé­gen kivül titkos szavazattal egyházkerületünk képviselőiül 3 évre választattak: Vizsolyi Gusztáv, Sárközy Kázmér, Filó Lajos és Ballagi Mór urak rendes tagokul, és gr. Ráday László, Egressy Sámuel, Dobos János és Fördős Lajos urak póttagokul. 4LO*) Molnár Aladár és Oszterlamm Károly urak, az általuk megindítandó, s egyedül a nép művelődésének előmozdítását czélzó „Népiskolai könyvtár" czimü könyvgyűj­teményük érdekében a közgyűlés erkölcsi gyámolitását kérik. Ezen oly nagy hiányt pótoló, másrészt felettébb olcsó vállalatnak pártolása mind a lelkész uraknak, mind az egyházközségeknek hathatósan ajánltatik. 4H>) Czelder Márton missionarius és a galaczi egyház lelkipásztora azon kérő-ive­ket, melyeket a galaczi egyház érdekében még az 1864-ik év végén kibocsátott, s egyházkerü­letünkbe is szétküldözött, kéri a befolyt segélyadományokkal együtt Galaczra elküldetni. Kérelme teljesen méltányos levén, esperes urak felhivatnak, hogy az efféle netán künn levő segélyadományokat szedjék be, és küldjék superintendens úrhoz. 42.) Fodor István móriczgáti reform, lelkész s tanitó nyommasztó helyzetének lerajzolása mellett esedezik az egyházkerület erkölcsi s anyagi gyámolitásaért. Folyamodón kivül az egyházkerületi közgyűlésnek is több tagjai személyes tapasztala­taik folytán tanúságot tevén folyamodónak anyagi tekintetben csaknem elviselhetetlen helyzete

Next

/
Thumbnails
Contents