Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1867. június 19. 20. 21. 22. 24.

1867. Junius. 17 Az értesítésnek a statistikai kimutatást és a tanügy állását tartalmazó részei méltánylattal örvendetes tudomásul vétetnek. Az „észrevételek és jelentések" 1-sö pontja elfogadtatik. — A 2-ik pontra nézve jelenti vil. főjegyző ur, hogy nála az emiitett mintatáblázatokból van még számos példány, és azokból illető esperes uraknak küldhet a kívánandó mennyiségben. A 3-ik pont alatti javaslat elfogadtatik, akként értelmezve ezt, hogy esperes urak készítsék el két példányban az azon alapítványokról szóló kimutatást, s azoknak egyikét adják át az egyházkerületi levéltárba, a másikat maguknál tartva, — az ujabban teendő alapítványokat pedig vezessék be évenkint az érintett rovatba. A 4-ik pontban érintett felhívás foganatosítása az iskola-ügynek közel jövőben reményit tárgyalására hagyatik fel. Az 5-ik pont érdemében már fentebbi 37. sz. alatt történt intézkedés. A 6-ik pontban tett inditvány elfogadtatik. A 7-ik pont javaslata elfogadtatik, s Gönczy Pál ur érintett jegyzékének a kellő számban kinyomatása elrendeltetik. Inditványoztatott: „küldessék ki a jelen gyűlésből egy bizottság, mely a káplánokra vonatkozólag kimerítő rendszabályzati javaslatot dolgozzon ki a jövő gyülés elébe leendő terjesztés végett." Miután a káplánokra nézve fenálló rendszabályok részint módosítást, részint kiegészítést igényelnek, s átalában napról napra érezhetőbbé válik oly rendszabályok alkotásának szüksége, melyek a segédlelkésznek lelkésze, esperese és superintendense, — valamint a gyülekezet, egyházmegye és egyházkerület irányábani viszonyát és állását s ehez képest hatáskörét, jogait, kötelességeit és fizetését határozottan s kimeritőleg megjelöljék: tett inditvány elfogadtatik, s Dobos János ur elnöklete alatt Fördös Lajos és Filó Lajos urak az indítványozott rendszabályzati javaslat készítésére kiküldetnek, s e tárgybani munkálatuk a jövő gyűlésre beváratik. 56.)'A mult évi gyülés jegyzőkönyvi 74. szám alatt hozott végzéséhez képest a lelkészválasztási tervjavaslatra mind a nyolcz egyházmegyéből beterjesztett szavazatok a gyülés szine előtt felbontatván és számba vétetvén, miután a tervjavaslat elfogadására igen-nel 144, — nem-mel 61 gyülekezet szavazott, a többi, számszerint 39 gyülekezet szavazata pedig részint be nem küldetvén, részint szabályszerüleg kiállítva nem lévén, számitásba nem jöhetett. A lelkészválasztási tervjavaslat ugy mint az, az 1866-ik évi május 26-án s következő napjain tartott egyházkerületi közgyűlés jegyzökönyvénél* 74-ik szám alatti pontjában olvasható, egész kiterjedésében elfogadottnak s egyházkerületi rendszabály gyanánt megerősítettnek határozatilag kimondatik, annak mint ilyennek az egész egyházkerületben leendő kihirdetésére a rendszabályalkotásról szóló szabályzat 54-ik §-a értelmében elnökség megbizatik s életbe léptetése elrendeltetik. A kölcsönös tűzkár biztosítás tárgyában, a mult évi jegyzőkönyv 61. és 76. szám alatti pontjaira vonatkozólag beterjesztett jelentésekből az tűnvén ki, hogy a biztositásnak ezen nemét négy egyházmegye, u. m. a felsőbaranyai, pesti, tolnai, és a vértesaljai, elvben sem pártolja. Az e tárgybani minden további munkálat megszüntettetik, s a gyülekezetek csupán azon több izben megújított egyházkerületi végzés megtartására szorgalmaztatnak, melyben egyházi és iskolai középületeiknek egyik vagy másik tüzkárbiztositó társulatnál, ajánlólag kiemelve itt az első magyar átalános biztosító társulatot, leendő biztosítására utasitvák. Az egyházkerületi gyűlésnek felváltva majd egy, majd más helyen leendő tartása tárgyában a mult évi jegyzőkönyv 85. szám alatti pontja értelmében az egyházmegyék nyilatkozatai előterjesztetvén, ugy tűnt ki, hogy négy egyházmegye, u. m. az alsó-baranyai, somogyi, tolnai és a pesti a vándor gyiilésezést nem óhajtja, — a vértesaljai elvben pártolja, — a felső-baranyai pedig feltételesen Harkányt, — a solti Kis-Kun-Szentmiklóst, Szabadszállást és Laczházát, és a kecskeméti Kecskemétet, Nagyköröst és Czeglédet terjesztik fél a maguk kebeléből, mint oly ajánlkozott gyülekezeteket, melyek a gyüléstartás időnkénti befogadására alkalmasoknak tekinthetők. Ennélfogva Pest a gyüléstartás főhelyéül továbbra is meghagyatik, nem zárván ki ezen határozat azt, hogy az egyházkerület — miként ez eddig is gyakorlatban volt — gyűlését bármikor más helyre, különösen a gyüléstartás befogadására ajánlkozott gyülekezetekbe is, a körülményekhez képest meghirdethesse és felváltva áttehesse. S9.) A mult évi jegyzőkönyv 28-ik pontja alatt, a falusi elemi iskolák tavaszi vizsgájának mily módon leendő tartása tárgyában hozott végzés folytán, hat egyházmegye, u. m. az alsó- és felsö-baranyai, a kecskeméti, pesti, solti és a somogyi — nyilatkozatai oda men-