Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1867. június 19. 20. 21. 22. 24.

12 1807. Junius. gyénként legalább 15 aláíró s illetőleg előfizető gyűjtésére s az aláírási ivnek még őszig Superintendens úrhoz leendő beküldésére felhívatnak; — és mivel esperes urak buzgó eljárása folytán az előfizetők számának oly fokra emelkedése reménylhető, mely mellett ezen jelesül szerkesztett és hézagot pótló folyóirat újból megindíthatóvá lesz, s ekkor az előfizetési dijakból a szerkesztői s egyéb hátralékban maradt dijak is fedeztethetnek, a kárpótlás iránt tett indítvány tárgyalása azon időre hagyatik fen, midőn a „népiskolai közlöny

u-nek ezen ujabb kísérlet által czélba vett megindítása csakugyan nem eszközölhetönek bizonyulna be. 38.) A tanbizottság fentebbi 33-ik pont alatt emiitett jelentésében — vonatkozva a mult évi jegyzőkönyv 18. sz. alatti végzésének 6-ik pontjára : a) Bocsor Lajos „Bibliai ismertetés" czímü munkáját Ballagi Mór ur bírálata alapján, a megjelölt tévesztések kijavítása mellett, iskolai használatra elfogadhatónak, — b) Kovács Ferdinánd „Phaedri fabularum aesopiarum" czímü munkáját pedig Tatai András ur birálata alapján csak a hozzá mellékelt szótár nélkül, mint a mely azonfölül, hogy egyes szóknál aránytalanul terjedelmes, másoknál aránytalanul szük, több nyelvtani és nyelvészeti tévesztéseket is foglal magában, — véleményezi ajánlhatónak. Tudomásul vétetik. 39.) A fentebbi 33-ik pont alatti tanbizottsági jelentészáradékában előterjesztetik,hogy a kecskeméti egyházmegye legközelebbi jegyzökönyvének 36. sz. alatti pontja szerint a körlelk észét tárgyában, a mult évi egyházkerületi jegyzőkönyv 17. szám alatti utasításának megfelelőleg intézkedett. Tudomásul vétetik, s átalános elvül a körlelkészek kellő tájékoztatására kiemeltetik, hogy a körlelkészet a helyi felügyeletnek és kormányzatnak nem megszorítására, hanem csupán ellenőrzésére s támogatására van rendelve. 4:0.) A kecskeméti egyháztanács jelentése, mely szerint Madarassy László ur jogtanári hivataláról leköszönvén, helyébe a jövő tanévre segédtanárokul Mádi Ferencz és Szabó Vincze urak választattak, — Tudomásul szolgál. 41.) Olvastatott a dunántuli reformált egyházkerület 1863-ik évi közgyűlésének 132. jegyzőkönyvi sz. alatt hozott, s egyházkerületünkhöz ft. Nagy Mihály Superintendens ur által f. é. május 16. kelt sorai kíséretében különösen is megküldött határozata, melyben előrebocsátása után azon küldöttségi hivatalos jelentésnek, hogy a Sz ondy-Kenessey alapítvány állása a felmutatott iratok nyomán kellő rendben nem találtatott, hogy az alapítványi gondnok urak értekezletének megküldött jegyzőkönyvéből több el nem fogadható határozataikban oly irány mutatkozik, mely az első gondnokok irányától eltérve, az egyházkerületnek emiitett alapítványra nézve csak névleges befolyást látszik tulajdonítani, — határozatilag kimondatik, hogy miután a magyar helv. hitv anyaegyház közjavára, vallási és iskolai magasabb czélok előmozdítása tekintetéből létesített kegyes alapítványok felett őrködni, azoknak rendeltetésük szerinti kezeltetésére felügyelni mind a négy testvér egyházkerületnek joga és kötelessége, és hogy miután e jogát, kötelességét érintett egyházkerület, ha talán a közelebb lefolyt rendkívüli állapot mostohasága miatt mellőzni látszott is, de valamint 1795-től 1848-ig, ugy ismét ezentúl is gyakorolni kívánja, ebez képest kéressenek fel a testvér egyházkerületek az iránt, hogy a Szondy-Kenessey alapítvány mibenlétének megvizsgálása végett, határozatukkal egy állandó bizottmány alakításához járuljanak, s e bizottmányhoz saját kebelükből egy egyházi és egy világi tagot válaszszanak. Ezen ügy közösen érdekelvén mind a négy egyházkerületet, az ebben teendő intézkedések végett megkerestetik a legközelebbi convent, megbizatván addig is Polgár Mihály fő-, és Farkas József aljegyző urak a szükséges okmányok elökeresésére. 42.) Olvastatott a debreczeni reformált anyaegyháznak 1866. május 6-ról Magyarország képviselőházához intézett, de egyszersmind egyházkerületünkkel is közölt kérvénye, melyben kifejtetvén, hogy a köznevelési ügynek, a közemberiségi jótékony intézeteknek elömozditása és fentartása mily fontos tényező az államok és nemzetek életében, — másrészt elöpanaszoltatván, hogy azon fillérek, melyeket az állam helyett egyesek ama szent czélokra, a köznevelés virágoztatására, az árvák, szegények, nyomorultak ápolását célzó intézetekre, vagyis a közemberiség szent oltárára áldoztak, sokszoros kérelmeink daczára is folytonos j öv edeimi adóval terheltetnek; felkéretik a képviselőház figyelme, hogyha majd a vallás, közoktatás, és közemberiségi ügyek rendezésére, czélszerü s igazságos megoldhatására az idő elérkezik, hozassék oly intézkedés, melynélfogva az egyházi alapitványi pénztárakra kivettetni szokott jövedelmi adók törvényesen megszüntettessenek. Az e kérvényben kifejtett nézeteket teljes mértékben osztjuk, az elősorolt panaszokat — melyeket mi is gyakorta,de mindannyiszor sikeretlenül — felterjeszténk, igen jól ismerjük, és