Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1866. május 26. 28. 29. 30. 31. június 1. 2. 3.

1866. Junius. 43 88 p.ft. s 9 krral többet szedett be, mint a mennyit az egyház pénztárának átszámolt: tehát az egyházkerületi törvényszék által az időközben meghalt Bereczky András jogutódi az érintett 88 p.ft. s 9 kr. megtérítésében marasztaltassanak el. Az egyházmegyei törvényszék által megítélt összegek után követelt 13 évi kamatokat illető kérelemnek, miután vádlottak konok perlekedőkül nem tekintethetők, hely nem adatik, s a követelt kamatok , valamint a perköltség meg nem ítéltetnek. A Bereczky András jogutódi ellen támasztott követelés pedig, mivel az még az egyházmegyei bíróságnál nem tárgyaltatott, az egyházkerületi törvényszék hatáskörébe nem tartozván, itt nem tárgyaltathatik. 40' Olvastatott a gyönki egyház német ajkú elöljáróinak s számos tagjainak folyamodványa, melyben előterjesztvén, miszerint az egyházmegye azon végzésével, hogy ők a lelkészválasztásnál a paritás elve alapján csak annyi szavazattal bírjanak, mint a gyülekezetnek sokkal kevesebb számú magyar ajkú tagjai — megnem elégedhetnek, — kérik itéletileg kimondatni, hogy mellőzve a paritás elvét, a szavazatok ne nemzetiség szerint, hanem fejenkint számíttassanak, s ekként a számszerinti többségnek adassék a döntő erő; vagy pedig ennek meg nem adása esetén, engedtessék meg, hogy ők a gyülekezet magyar ajkú tagjaitól külön válva, önálló gyülekezetet alkothassanak, s minél előbb külön lelkészt választhassanak. Olvastatott továbbá a gyönki egyház számszerint kilencz német ajkú tagjának külön folyamodványa , melyben kijelentvén, hogy ők a magyar ajkuakkal a gyülekezeti közösséget továbbra is fenntartani óhajtják, — kérik, hogy a német ajkú többség által megválasztani czélzott Keck Zsigmond ó-szivaczi lelkész a megválasztathatásból zárattassék ki, s a magyar ajkú testvérek paritási igényei méltó tekintetbe vétessenek. Végül olvastatott a gyönki egyház magyar ajkú elöljáróinak s tagjainak folyamodványa, melyben a lelkészválasztásnál is a paritás fentartását, vagy pedig mivel ezt a többséget képző német ajkú gyülekezeti tagok magukra nézve valószintileg sérelmesnek tekintenék, — a különválásnak s illetőleg önálló gyülekezetté alakulhatásnak s e szerint külön lelkész választhatásának megadatását kérik. Minthogy az egyházkerületi törvényszéknek szivén fekszik a gyülekezeti tagok békéjének fentartása, s a súrlódások s viszálkodások okainak a lehetőségig eszközlendő elhárítása; — minthogy továbbá alig remélhető a gyönki gyülekezet magyar és német ajkú tagjainak békés együtt maradása akár a paritás elve alapján, melyet a többségben levő német ajkúak-, akár pedig a paritás mellőzésével az egyénenként számítandó többségi elv alapján, a melyet viszont a kissebbségben levő magyar ajkúak tartanak magukra nézve sérelmesnek; — S minthogy e szerint kilencz tag kivételével mind a két fél részéről kijelentett óhajtással is találkozólag, rájok nézve megnyugtatóbb s a testvéri békés viszony fenmaradása mellett inkább kezeskedő az elkülönített egymás melletti, mint az egymássali együttes létezés; mind ezen okoknál fogva a gyönki gyülekezet magyar és német ajkú tagjainak kérelmökhöz képest, a gyülekezeti különválás megengedtetik. Minthogy azonban ezen különválás szükségessé teszi eddigi közös anyagi viszonyaiknak elkülönítését, valamint azt is, hogy mind a két fél külön-külön lelkészi díjlevelét (conventionálisát) megállapitsa, ennélfogva az illető egyházmegyei elnökség s ezen felül Pap Antal és Kozma Ferencz tanácsbiró urak mint bizottsági tagok, a két fél közt fenforgó közös anyagi viszonyoknak elkülönítése, az enyim és tied közti kérdéseknek méltányosan békés egyezkedés utján eszközlendő elintézése s ugy a magyar, mint a német ajkúak részéről szükséges külön lelkészi díjlevél megállapítása végett a helyszínére kiküldetnek, utasíttatván illető esperes ur, hogy a bizottság eljárásának eredményéről az egyházkerületi elnökségnél azonnal jelentést tegyen. — És ha a közös anyagi kérdések a felek kölcsönös megegyezése mellett megnyugtató módon elintéztettek, — és a külön lelkészi díjlevelek is megállapittattak: azon esetre felhatalmaztatik az egyházkerületi elnökség az iránt, hogy a lelkészválasztásnak ugy a magyar, mint a német gyülekezet körében leendő gyors elrendelésére s eszközlésére az illető esperes urat az egyházkerület nevében feljogosítsa. 50" Olvastatott a pesti egyházmegye f. évi május 4-én tartott törvényszéke jegyzőkönyvének 1 s 2-ik pontja s az ebben foglalt panaszos ügy és Ítélet, a mint következik: „Olvastatott Frölich Karolinának folyamodványa, melyben elpanaszolván , hogy Gönczy Benő jelenleg gödöllői helyettes lelkész — négy évvel ezelőtt neki nemcsak szerelmi nyilatkozatot tett, hanem vele gyürüt váltott — leendő nejének választotta, s mint jegyesével lépett fel s mutatta be mind köz, mind magános helyeken, mint ezt Gönczy Benőnek 38 eredetiben a folyamodványhoz csatolt levelei igazolják; — mégis róla ez előtt négy hónappal — minden igaz ok nélkül lemondott, — s megfosztván kínálkozó szerencséjétől, virágzó ifjúságából négy évet elrablott: kéri ennélfogva Gönczy Benőt ezen bárkiben, annyival inkább egy lelkipásztorban kárhoztatandó jellemtelenségeért egyházilag megfenyíttetni. Olvastatott Gönczy Benőnek ezen folyamodványra írásban beadott válassza, melyben megismeri hogy Frölich Karolinával volt ugyan négy éven át viszonya, s őt mint leendő nejét ugy 11* I