Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.
1866. május 26. 28. 29. 30. 31. június 1. 2. 3.
306 1865. Junius c.) 25-ik pontja, mely szerint az egyházkerületi tisztviselők választására elrendelt szavazatok be nem adása miatt az illető gyülekezetek az egyházkerületi végzések értelmében mulasztásuk igazolására hivattak fel, — helyeslő tudomásul szolgál. d.) 31-ik pontjában foglalt inditvány, mely szerint az egyházkerületi tisztviselők jövőre ne a beérkezett, hanem a beadni köteles szavazatok általános többségével választassanak pártolásra nem találván, marad továbbra is az eddigi szabály és gyakorlat, mely szerint az egyházkerületi tisztviselők választásánál a beadott szavazatok általános többsége dönt. Kecskeméti egyházmegye. 80-) A kecskeméti egyházmegye 1866. május 3. és 4-ik napján tartott közgyűlése jegyzőkönyvének — a.)»6-ik számú végzésében a tisztviselők eskü formáinak ujabb átnézése s a kor igényei szerint módositása inditványoztatván — ezen inditvány közhelyesléssel elfogadtatott, s Dobos János ur elnöklete alatt FörcUs Lajos, Tanárky Gredeon és Filó Lajos urak — mint választmányi tagok megbizatnak az iránt, hogy a jövő gyűlés idejére az esküformák miként leendő módositása tárgyában javaslati munkálatot készitsenek. b.) 10-ik számú végzésében a halasi gymnasiumnak, mint a mely eddig segélyezve nem volt, a többi gymnasiumok módjára leendő segélyeztetése végett tett ajánló felterjesztés, — Méltányosnak találtatván, végzésileg kimondatik, miszerint Halas, valamint bármely más egyház is, segélyeztetésének czime alatt a köziskolai adózás terhe alól, vagy is a lélekszám arányában fizetendő iskolai pengő krajczáros segély beszolgáltatásának kötelezettsége alól fel nem mentetik ugyan; következőleg Halas népessége arányához képest évenkint a köziskolai ügy gyámolitására 150 ftot köteles az egyházkerület pénztárába beszolgáltatni: azonban mint gymnasiumot fentartó egyház, — gymnasiuma javára, ezentúl az egyházkerületi pénztárból évenkint 100 fttal segélyeztetni határoztatik. c.) 12-ik pontja alatt, az egyházkerület erélyes intézkedésre kéretvén fel, a lelkészi conventionalis földek adóját fizetni mind ez ideig vonakodó szent-márton-kátai gyülekezet irányában — Superintendens ur szives készséggel tett s örömmel elfogadott ajánlata szerint maga személyesen fog ez ügyben a kérdésnek lehető békés utoni elintézése végett szent-márton-kátára kimenni. d.)*21-ik pontjában a mult évi kerületi gyűlés jegyzőkönyvének 18-ik sz. alatti végzésére vonatkozólag a szelei ügyben tett jelentés, mely szerint Szelén a kibékülés csak annyiban történt meg , a mennyiben a szerencsétlenül létesített unió megszüntetvén, azóta a két fél egymás mellett minden háborgás nélkül békében meg van, a felterjesztett ügyiratok visszabocsátása mellett tudomásul vétetett. — Pesti egyházmegye. 81.) Olvastatott a pesti egyházmegye f. évi május 3-án tartott közgyűlésének 28-ik sz. alatti határozata, melyben az 1864-ik évi egyházkerületi közgyűlésnek 13-ik sz. a. levő, s az 1865-ik évi egyházkerületi közgyűlés 78-ik sz. alatti határzatában érintett azon felhívására: mi módon lehetne legczélszerűbben a tanitók és tanárok özvegyeiről és árváiról gondoskodni, azon javaslatot terjeszti elő , miszerint az 1864-ik évi egyházkerületi közgyűlés 10-ik sz. alatti határozata a tanitók és tanárok özvegyei s árváira is ki lenne terjesztendő, s a vagyonnélküli tanitó s tanárözvegyek a domestikából lennének segélyzendők. Tudomásul vétetik; és minthogy az ezen ügyben kibocsátott egyházkerületi felhívásra a vértesalji egyházmegyén kivül már minden egyházmegye terjesztett fel ez ügyre vonatkozó javaslatot: ezen javaslatok megvizsgálása, összevetése s ezek alapján készítendő tervjavaslat szerkesztése végett egy öt tagu bizottmány neveztetett ki, melynek tagjaiul Hamar András, Parragh János, s Molnár Pál esperes illetőleg lelkész, — továbbá Kandó József s Egressy Sámuel s. gondnok urak neveztettek ki. Felhivatván egyszersmind a vértesalji egyházmegye , hogy készítendő javaslatát, valamint ha valamelyik egyházmegye kebelében időközben még ilyféle munkálat készülne, az ezen munkálatot szinte ezen bizottmányhoz tegye által. Solti egyházmegye. 'Olvastatott a solti egyházmegye f. évi május 2-án tartott közgyűlésének 12-dik szám alatti határozata, melyben — miután az esperesi jelentésből értesült volna a közgyűlés a felől: hogy az egyházmegye egyik községében t. i. Csanádon az u. n. nazarénusok létezésüknek mindinkább feltűnőbb jelét adják, — felhivatik e rajongásra az egyházkerület figyelnie, s felkéretik az egyházkerületi közgyűlés, oly közös rendszabályok alkotására, melyek a felmerülő esetekben zsinórmértékül szolgáljanak. Szent kötelessége levén minden lelkipásztornak a reá bízott gyülekezet felett híven őrködni,