Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1866. május 26. 28. 29. 30. 31. június 1. 2. 3.

28 1866. Junius. tán kerülhette ki; s hogy ő ennek következtében az egyházkerületi közgyűlés tanácsának s tettleges segedelmének kikérése végett még tegnap estve odahagyta községét, három református hive kiséretében, kik az általa elpanaszoltak valósága mellett élőszóval is tanúskodhatnak. Az emiitett hévizgyörki református egyháztagok meg is jelentek a gyülés szine előtt, e botrányról tanúságot teendők, de minthogy a lelkész ur előadásának igazsága felől semmi ok sem volt kételkedhetni , elbocsátattak. E szomorú esemény mély megilletődéssel vétetett tudomásul, s mivel e botrányos kihágás következtében egy felöl a folyamodó lelkész személyes biztonsága s hivatalos tekintélye van megtámadva s veszélyeztetve, és igy gyors segély szükségeltetik ; másrészt protest. egyházunknak országos törvények által biztositott jogai vannak a legdurvábban megsértve: annálfogva felkéretett a közgyűlési elnökség, hogy az illető Pest-megyei főispáni helytartónál Kapy Ede ő méltóságánál tegyen azonnal jelentést e botrányos eset felől, s igyekezzék oly intézkedések tételét kieszközölni , melyek által a baj orvoslása a lehető leggyorsabban reménylhető; másrészt elhatároztatott , hogy ezen az egész magyarországi protest. egyház jogait sértő ügyben Tárnokmester ő nagyméltóságához felirat intéztessék. 73*) E fennebbi határozat következtében mindkét elnök ur a gyűlésből egy időre távozni kénytelenittetvén, helyettük az elnöki székeket eddigi gyakorlatunk szerint, ideiglenesen a hivatalukra nézve legidősb esperes és segédgondnok, nevezetesen Miskolczy Sz. István, és Egressy G. Sámuel urak foglalták el. 7Í.)• Olvastattak az alsó és felső baranyai egyházmegyéknek a lelkészválasztási tervjavaslatra nézve az 1865-ik évi egyházkerületi közgyűlés 14. sz. alatti végzésének értelmében hozott határozatai, melyek szerint az alsó baranyai egyházmegye azon javaslatot bizonyos módosításokkal elfogadandónak, — a felső baranyai pedig azt, mint olyat, melynek minden pontja, elsőtől az utóisóig a komjáti kánonokkal ellentétben van, mellőzendőnek nyilvánítja.—Összevetvén már az egyházmegyéknek részint a mult, részint a jelen évben idevonatkozólag hozott határozatait, ugy találtatott, hogy az 1863-ik évi octoberi közgyűlés jegyzőkönyvének 50-ik sz. alatt közzé tett „Lelkészválasztási tervjavaslatot" — a felső baranyai egyházmegyén kivül a többi 7 egyházmegye életbe léptetendőnek véleményezte, és pedig három egyházmegye módosítás nélkül, négy pedig bizonyos módosításokkal. -— Miért is azon javaslat még egyszer felolvastatván, s annak azon pontjai, melyekre egyik vagy másik egyházmegye, avagy a közgyűlésnek valamelyik tagja észrevételt tett, tárgyalás alá vétetvén s illetőleg módosíttatván, a „lelkészválasztási tervjavaslat" — ekképen állapíttatott meg: 1. A lelkészválasztás joga az egyházi felsőség felügyelete alatt a gyülekezeteket illeti. 2. Gyakorolják pedig azok ezen jogot az egyházi felsőség által kijelölt és kijelölendő határvonalok között, 3. Ezen határvonalok egyedül oly czélból jelöltethetnek, hogy a lelkészválasztási szabadság nem korlátozva, hanem csupán szabályozva legyen s ekként az annak korlátlan gyakorlásából származható visszaéléseknek eleje vétessék. 4. Lelkészválasztásnak csak vagy egészen uj lelkészállomás felállítása esetében , vagy pedig akkor van helye, midőn a lelkész hivatal önkénytes változás , véglemondás , egyházhatósági elmozdittatás vagy halálozás következtében ürességbe jött. A hol azonban a lelkész és a gyülekezet közt fenforgó súrlódások tekintetéből volna kívánatos a lelkészválasztás, a nélkül, hogy a lelkészhivataltól elmozdittatást maga után vonó kánonellenes vétséget követett volna el: lelkészválasztásnak helye nincs : hanem e tekintetben az egyházmegyei s illetőleg az egyházkerületi hatóság intézkedése határoz vagy a helybenmaradás , vagy csereeszközlés, vagy a gyülekezet általi nyugdíjazás iránt. 5. Mihelyt a lelkészhivatal ürességbe jött, erről a gyülekezet elöljárósága azonnal jelentést tesz az esperesnek, a ki aztán vagy személyesen, vagy megbízottja által a helyszínén megjelenvén, alapos tudomást szerez a felől, hogy a gyülekezet eleget tett-e előbbi lelkésze iránt köteles fizetésbeli tartozásainak; a lelkészlakhoz és a lelkészhivatalhoz tartozó tárgyakat, eszközöket s főleg irományokat leltározza; azokat hű megőrzés végett leltár szerint az uj lelkésznek csonkitlanul leendő átadás feltétele alatt a presbyterium s illetőleg a gondnok, káplán vagy administrator gondoskodása alá bocsátja. 6. Az ürességbe jött lelkészhivatalra a választási engedélyt a gyülekezetnek az egyházmegyei elnökség adja meg. — Ha a lelkész más helyre változott, vagy egyházhatóságilag elmozdittatott, vagy pedig véglegesen lemondott, ugy szinte midőn özvegy és árvák nélkül halt meg; a lelkészhivatal a megüresedéstől számítandó két hó lefolyása alatt választás utján betöltendő, s az elválasztott egyén a választás megerősítése és elfogadása esetében, más két hó alatt hivatalát elfoglalni köteles — kivételes esetekben az egyházi felsőség határozván. — Ha pedig az elhalt lelkésznek özvegye vagy árvái maradtak: a lelkészválasztásnak a szolgálati-év kitelte után számítandó két hó alatt kell megtörténnie, s az uj lelkésznek hivatalát a fentebb kijelölt idő alatt, és ha kegyelmi-év jönne közbe, ennek eltelte után számítandó két hó alatt elfoglalnia. — Azonban a megválasztott lelkész meghivatásához okvetlenül szükséges engedélylevelet (concessát) az egyházmegyei elnökség csak akkor adhatja ki a