Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.
1866. május 26. 28. 29. 30. 31. június 1. 2. 3.
1866. május. utasítani; s ha a rendre utasítás azon egy előadásban már két izben megtörtént, az elnök kérdésére a gyűlés a szónoktól, előadván ez a maga mentségét, a fenforgó tárgyban a szót elvonhatja, sőt ellene a körülményekhez képest jegyzőkönyvi megrovatást is határozhat. 20. §. A tárgyalás kimerítése után, a végzés kimondása előtt , felhívja az elnökség a gyűlés tagjait, akarnak-e még a tárgyhoz szólani ? s ha többé szólni akarók nem jelentkeznek , és senkinek kifogása nincsen ellene, a szólók többsége szerint is kimondhatja a végzést. 21. §. Egyetlenegy tag kívánatára is azonban köteles az elnökség a kérdést szavazásra feltenni. A kérdés feltevése iránt uj tanácskozást kezdhetni, mely fölött a szavazás megkezdése előtt a gyűlés határoz. 22. §. A szavazásra föltett tárgy a szavazás megkezdése előtt az elnökség vagy valamelyik jegyző által újra felolvastatik, és ha az több részekből áll, a többség kivánatáhozképest szakaszokra osztva bocsáttatik szavazás alá. 23. §. A szavazás felállás és ülve maradás által történik. — Ha az eredmény kétséges, uj kísérlet tétetik , s a többség fejenkint összeszámittatik. 24. §. Tiz tagnak írásban beadott kívánságára, ugy elnöki kijelentés után, mint előtt névszerinti felhívás mellett történik nyilvánosan a szavazás, mely esetben a tárgy mellett és ellen szavazók a jegyzőkönyvbe névszerint bevezetendők. 25. §. A kérdés a szavazásra mindig ugy teendő fel, hogy egyszerű igennel vagy nemmel felelhessenek „r, a tagok. 26. §. A szavazás közben beszédet tartani, vagy a szavazatot indokolni nem szabad. 27. §. Minden tárgy eldöntésénél általános többség határoz. 28. §. Határozatai ellen a gyűlés semmiféle óvástételt nem fogad el. 29. §. Különböző összegű pénzajánlatoknál mindig a legnagyobb összeg jő szavazás alá. 30. §. A gyűlés kebelében történő választásoknál, a gyűlés tagjai többségének kivánatához képest, az elnökséghez benyújtandó czédulákkal titkosan történik a szavazás. Az elnökség felügyelete alatt a jegyzők a gyűlés színe előtt összeszámítják a szavazatokat, s az elnökség kimondja az eredményt. 31. §. Ha a választások végett történt első szavazásnál általános többség nincs, a szavazás azon két tag felett ismételtetik, kik mellett aránylag legtöbb szavazat nyilatkozott. 32. §. A közgyűlés folytatólagos ülései rendesen a megelőző napi ülés jegyzőkönyvének — melyhez a netalán elrendelt feliratok, vagy hirdetmények szerkezetei is melléklendők — hitelesítésével veszik kezdetüket, mely hitelesítés azonban ha ekkor elhalasztatik is, de a gyűlés folyama alatt annak okvetlen meg kell történni. 33. §. Ha a jegyzőkönyv, vagy a mellékelt irományok szerkezete ellen oly kifogás tétetik, melyet az illető jegyző eloszlatni nem bir , ha a többség a kifogást alaposnak találja, a jegyzőkönyv még azon ülés alatt újra szerkesztetik. 34. §. Hitelesítés után a jegyzőkönyv és a mellékelt irományok a szerkesztő jegyző által aláiratik. 35. §. A közgyűlés berekesztése is egy zárima elmondásával az elnökség által történik. ffíuSff^'giJ»i jökh^o ta' ! f «r rx r i lj « rí+. Q-Jtqvp T/TrNvtíhrrr íírt'Ttt'}'/ ~£ítD(t 1*3 fI9íT^2Í v >^ B.) Az egyházkerületi közgyűlésről. ll-ik Fejezet. Az egyházkerületi közgyűlés alakulásáról. 36. §. Az egyházkerületi közgyűlést alkotják a következő, — egyenként külön egyéni szavazattal bíró tagok: a.) superintendens és fögondnok. b.) a 8 egyházmegye 8 fő- vagy alesperese. c.) a 8 egyházmegye 8 segédgondnoka vagy algondnoka. d.) mindenik egyházmegyének külön külön legalább egy s legfölebb két egyházi , s ugyanannyi számú világi küldöttei, mint képviselők. e.) a pesti theologiai intézet, a kecskeméti jogakadémia, a nagykőrösi képezde, ugy szinte az említett helyeken levő három főgymnasium részéről egy-egy, összesen hat képviselő. f.) az egyházi és világi tanácsbirák. g.) a választott fő- és aljegyzők, pénztárnok és ügyvéd. 37. §. A közgyűlés következő esetekben nem nyilváníthatja magát alakultnak: a.) ha öt egyházmegye teljesen hiányzik, azaz: sem esperes, sem gondnok, sem egyházi , sem világi küldött által képviselve nincs. b.) ha a 8 egyházmegyéből egyetlenegy esperes és egyetlenegy egyházi képviselő sem jelent volna meg. Valamint c.) ha a 8 egyházmegyéből egyetlenegy gondnok és egyetlenegy világi képviselő sem jelent volna meg.
