Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.
1866. május 26. 28. 29. 30. 31. június 1. 2. 3.
1866. MájUS. lag , — „az egyházkerület szervezetét" illető része pedig az egyházmegyék nyilvánított véleményeinek figyelembe vételével tárgyalás alá vétetett; és miután a tervjavaslatnak Il-ik fejezete kihagyatott, az „egyházkerület szervezetét" illető nagy B. alatti rész pedig két részre szakittatott, s ehhez képest a fejezetek másként soroztattak, és miután némely pontokra nézve módositások tétettek, az egész tervjavaslat e következő módon állapíttatott meg : •í jjí A iííh'_>ií M! j"i*kxr.vj55a if^h'ih^Á fi jyyH^öín > ;-';)'.»T)yl íir- jí'ibjJ5íi«vi3I '{i/'noiío^'gkl .u A.) Az egyházkerületi közgyűlés házszabályzata. 1-ső Fejezet. A tanácskozási rendről. * • rxl * • r > J ri\ rji ir-J f iví''»'f Afftá -«jt ix\ JitufciRvíftlft) **rn 1. §. A közgyűlést — könyörgés előrebocsátása mellett — az elnökség nyitja meg. 2. §. A gyűlés megnyitása után minden más tárgyak előtt a gyűlést alkotó tagok igazolása vétetik elő. 3. §. Miután a gyűlés magát alakultnak nyilvánitotta, s az igazolás közben netalán felmerült kérdéseket elintézte, az elnökség előterjeszti időszaki jelentését az egyházkertilet ügyeiről átalánosan. 4. §. Ezen időszaki jelentés után a jegyzői hivatal előterjeszti az utóbbi közgyűlési jegyzőkönyv alapján összeállított hátralékjegyzéket — (scontrót) — ; mely jelentés a tanácskozási sorozatba igtatandó. 5. §. Ennek megtörténtével a tanácskozás tárgyai az elnökség által előre elkészitett, s a tanácskozási terem ajtajára kifüggesztett sorrendben fölvétetnek; de e sorrendet a közgyűlés szavazat utján megváltoztathatja. 6. §. Minden akár az egyes egyházmegyék, akár az egyes iskolák és küldöttségek részéről jövő, s annak idejében beterjesztett jelentések s indítványok, ugyszinte a kormányszéki intézvények, az egyházkerületi hivatalnokok hivatalos tudósításai, az egyházkerületek egyházi s egyéb világi hatóságok megkeresései, valamint az egyes gyülekezetek és a magánosok előre benyújtott, s a közgyűlés eleibe tartozó kérelmei az elnökség által eleve kitűzött tanácskozási tárgysorozatba felveendők. * 7. §. Ezen felül a tanácskozás folyama alatt is a gyűlés bár melyik alkotó tagja léphet fel indítvánnyal , de azt habár röviden szerkesztve , s az indítványozón felül legalább két pártoló tag által aláírva , előre az elnökséghez kell benyújtani, a ki azt, a tanácskozás alatt levő tárgy befejezése után a gyűlés előtt felolvasván, a többség kivánatához képest vagy rögtön tanácskozásra tűzi ki, vagy pedig a következő napi ülések valamelyikére a tárgysorozatba igtatja. 8. §. Ugyan ily eljárás követendő akkor is, ha a gyűlési tag által tett indítvány rendszabály-alkotást , eltörlést, vagy módosítást tárgyazna , csak hogy ezen esetben az indítványnak nemcsak szerkesztve, de indokolva, s az indítványozón felül legalább öt pártoló tag által aláiratva kell lennie , — mig ellenben bármely egyházmegye vagy iskola részéről jövő ily indítványok tételénél is pártoló tagok vagy testületek aláírása nem kívántatik. 9. §. Ha a tanácskozás alá vett kérdés rendszabály-alkotást, eltörlést , vagy módosítást tárgyazna, ez esetben, először a tárgy érdeme felett általános tanácskozás tartatik, s ha az általános tanácskozás utáni szavazás folytán az indítvány végképen el nem vettetik, az indítvány szerkezete czikkenként tárgyaltatik. 10. §. Az általános és czikkenkénti tárgyalást a tárgy fontosságához képest egyéb indítványoknál is elrendelheti a többség, különben ezekre nézve a tanácskozás a tárgy érdeme és részletei felett együttesen történik. 11. §. A tárgyalásnál az első szó az indítványozót illeti, kinek a tanácskozás berekesztése előtt joga van még egyszer szót emelni. 12. §. A gyűlés többi tagjai a följegyeztetés során szólanak; de minden tag a kérdéshez csak egyszer szólhat, nem zárván ki ez azon jogot, hogy ha általános és czikkenkénti a tárgyalás, minden tag egyszer-egyszer először a tárgy érdeméhez, azután mindenik czikkhez külön-külön szólhasson. 13. §. Az általános és czikkenkénti tárgyalás esetén a czikkenkénti tárgyalás bevégeztével az egészre nézve még egyszer szavazás történik. 14. §. A följegyeztetés az elnökség által e végre megbízott jegyzőnél történik, ki aszónokokat sor szerint felszóllitja. 15. §. Szót kérhetnek bár mikor azok, kik a.) netaláni személyes megtámadásra válaszolni, vagy b.) létező rendszabályra hivatkozni akarnak, és c.) az illető tisztviselő és bizottmányi előadó ténybeli felvilágosítás végett. 16. §. Az indítványozónak mindig jogában áll indítványát visszavenni, ha azonban más valaki azt magáévá teszi, a tárgyalás tovább foly. 17. §. Napi renden kivüli tárgyról a gyűlés engedelme nélkül senki sem szólhat. 18. §. A szólót beszédében megszakasztani nem szabad. 19. §. Egyedül az elnökségnek van joga a szólót, még pedig beszéde megszakasztásával is rendre 3
