Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.
1865. június 10. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
1865. Junius. 33 87*) Szükséges levén az érettségi vizsgák idejének meghatározása: Ennek kitűzése a tanbizottmány elnökségére bizatik. 88.) Felemlittetvén, hogy a háromegy iskola fensőbb osztályainak növendékei annyira megszaporodtak, hogy ünnepi 1 e g a t i o az ezt óhajtó s ennek betöltésére képes ifjak fele részének sem jut: Esperes és lelkész urak az 1864-ik májusi jegyzőkönyv 99-ik száma 4-ik pontja alatt hozott határozat felelevenitése mellett, felhivatnak oda munkálkodni, hogy minél több uj legatiok keletkezzenek. 89.) A ketskeméti reform, egyház elöljárói 1864. junius 6-án kelt felterjesztésükben a 86-ik rendszabály értelmében jelentik: hogy a kecskeméti jogintézet egyik önálló tanáraul Madarassy László pesti hites ügyvéd választatott meg, s miután nevezett ügyvéd ur e hivatalt elfogadta, ezen választás megerősitése kéretik. Ezzel kapcsolatban superintendens ur jelenti, hogy emiitett tanár urat az iskolai év elején hivatalába ünnepélyesen beigtatta. Tudomásul vétetik, s emiitett Madarassy László ur jogtanári hivatalában megerősíttetik. 90.) Olvastatott a ketskeméti jogakadémia joghallgatóinak folyamodása, melyben kérik, hogy miután jelenleg minden hazai jogakademiának a gymnasiumtól külön igazgató tanára van, s miután a ketskeméti gymnasiumi igazgató tanár ur részint mivel eléggé el van foglalva, a tisztán gymnasiumi ügyekkel, részint mivel a jogtudományoknak s a jogászoknak tanitásával nem foglalkozván, teendőiket nem ismerheti annyira, — a jogacademiára munkásságának csak túligénybe vételével fordithat gondot, — esedeznek az egyh. ker. közgyűléshez : méltóztassék a ketskeméti ref. főiskola tanári karát oda utasitani, — hogy ezentúl a jogacademia vezetése a gymnasiumétól külön igazgató tanárra bizassék. E folyamodás a ketskeméti egyháztanácshoz adatik ki superintendens úrhoz rövid idő alatt felterjesztendő véleményezés végett. Az egyházkerületi elnökség pedig felhatalmaztatik ez ügyben a körülmények szerint intézkedni. — 91.) A nagykőrösi reform, egyháztanács 1864. september 14-iki üléséből jelenti: hogy Toldy Jósef hites ügyvéd ur, ki a körösi gymnasium első osztályában mint ideiglenes tanár 3 év leforgása alatt igen szép sikerrel működött, ugyancsak az ottani gymnasium első osztályába rendes tanárul megválasztatott; — jelenti továbbá, hogy Nagy József ur a körösi tanitó képző intézetben a zene és énektanári állomásról lemondván, e tanári állomás betöltésére nevezett egyháztanács csődöt hirdetett, és a bizonyítványainál fogva legalkalmasabbnak látszott Oláh Károly derecskei énekvezért választá, — mely mindkét újonnan választott tanárának megerősitését kéri. — Egyszersmind kéri az egyházkerületi közgyűlést, hogy azon 60 pft, melyet a legközelebbi egyh. ker. gyűlés Nagy Józsefnek, mint a tanitó képezde ének s zenetanárának évenkint kiadatni rendelt, ezentúl a nagykőrösi egyház pénztárába, illetőleg az újonnan felállított tanitóképezdei tanárszék fizetésének pótlására fizettessék. Nevezett Toldy József és Oláh Károly urak tanári hivatalukban megerősíttetnek, s a zenetanár fizetésének pótlására a kért 60 ft. megadatik, mely összegre alapul a házassági felmentvények után járó dijak kijelöltetnek. 92.) Előterjesztettek a nagykőrösi reform, egyház tanácsának, továbbá a nagykőrösi lyceum s az ottani tanitóképezde iskolaszékeinek következő indítványai s illetőleg kérelmei : a.) Több elősorolt okok alapján indítványba teszi a nevezett egyháztanács, hogy azon esetre, ha már 1864-ki májusi egyh. ker. közgyűlés 18-ik szám 2-ik pont alatt hozott végzésénél fogva a tanulók osztályzatát maguk a tanárok állapítják meg, mondassék ki, hogy bármely tanuló, kinek a nyert osztályzat ellen sérelem panasza volna, minden ily esetben az iskolaiszék — mint fölülvizsgáló hatósággal felruházandó testülethez fordulhasson. b.) Az emiitett lyceum iskolaiszéke határozatilag kéri kimondatni, hogy az oly tanulónak^ ki valamelyik intézetben érettségi vizsgán megbukott, ha más intézetben mint rendes tanuló ismétli az egész évet, az előbbi vagy az utóbbi intézetnél kell-e másodszor az érettségi vizsgát letenni ? — c.) A tanitóképezde iskolaszéke kéri az egyhker. közgyűlést, hogy az „iskolai törvények" A.) alatti czikkének 4-ik pontja, mely szerint a tanuló, ha az első félévben kettőnél több tudományból gyenge osztályzatot nyert, javitó vizsgára nem bocsáttatik, — oda módosittassék, hogy az első félévi tanulmányokból még akkor is lehessen a tanulót javitó vizsgára bocsátani, ha kettőnél több tudományból gyenge osztályzatot nyert is. d.) A ref. egyháztanács az egyhker. gyűlésnek 1864-ki májusi közgyűlésén 18. sz. alatt hozott azon határzatát: hogy az érettségi vizsgákon megjelenő küldöttség tagjainak útiköltségei s napdijai közvetve a kecskeméti, körösi, s pesti iskolák pénztárából fedezendők, — megváltoztatni, s azon köl9