Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1865. június 10. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

2'6 1865. Junius. acsai egyházban törvényszerűleg rendes lelkészül megválasztatott, s az egyházmegye által megerősíttetett. Tudomásul szolgál. e.)«35-ik pontban előadatik az ercsi ágost és helv. hitv. hivek azon folyamodványa, melyben a két felekezetű hivek kölcsönösen kijelentik, hogy egy gyülekezetté egyesülni óhajtanak — a folyamodvány mellé az egyesülési pontokat és feltételeket felterjesztik, s az egyházmegyét kérik, hogy egyesülésüket pártfogolja, s felterjesztett szerződésüket erősitse meg. Az egyházmegye örömmel üdvözlé a testvér egyesülést, hozzá beleegyezését adta, az általa jóváhagyott szerződést jegyzőkönyvébe igtatta, s annak az egyházkerület által is megerősítését igéri eszközölni. Nevezett szerződés felolvastatván, s pontonként tárgyaltatván, határoztatott: A 3.) pont a.) igy kivánja módosítani: a.) „elválás esetére a templom és templomtelek a ref. egyház tulajdona maradván, ahhoz semmi jogot nem formálunk." b.) „Annak kamatjait ha pénz, s jövedelmeit ha ingatlan birtok az egyesült egyház élvezheti" — itt az „élvezheti helyett „élvezi* teendő. c.) Az egyesülés tartama alatt történt közszerzeményből semmi részt nem kívánunk; s elválás esetére reform, testvéreinktől csupán tőlük telhető keresztyéni s atyafiságos gyámolitást várunk. A 4. b.) pontjába ahhoz, hogy „az egyházmegye és egyházkerülettől való függést illetőleg, miután az ercsi ref. leányegyház megalakult, s a lélekszám túlnyomó sőtt tízszeres többségben van, a testvér felekezetnek engedjük által" — ehhez ide teendő: „s egyesült gyülekezetünket a testvér reform, dunamelléki kerület, és az annak kebelében levő vértesaljai egyházmegye hatósága alá tartozóul ismerjük." — E testvéri egyességet az itt világosság s szabatosság okáért tett módosítások feltétele alatt az egyházkerület örömmel megerősíti, s mindenkor pártfogolni fogja. f.) *A 36-ik pontban előterjesztetik az ercsi helv. hitv. liivek azon kérelme, hogy az ercsi határban levő következő puszták R. szt. Péter, agg szt. Péter, (Baracskához tartozik) Göböl járás, — Szinatelep, — Alsó-Besnyő (Ivántsa leányegyházéi) — Felső-Besnyő (Nyékhez tartozik) az ercsi egyházhoz kebeleztessenek. Az egyházmegye vallásunk érdekében állónak találván, hogy Ercsiben egy uj egyház alakuljon, nevezett pusztáknak oda kebeleztetését az egyházkerület pártfogásába ajánlja. Nevezett pusztáknak az ercsi egyházba kebelezését az egyházkerületi közgyűlés elvben helyesli, s az egyházmegyét utasítja, hogy e bekeblezést eszközölje, a nyéki, baracskai, és iváncsai lelkészségek károsodása nélkül. g.) *A 38-ik pontban Salamon István gyúrói lelkész jelenti, hogy a gyúrói ágost. lelkészekkel az ágost. és helv. hitvallásuak közötti vegyes házasságból született gyermekek keresztelése s neveltetése miatt kellemetlen összeütközései voltak s vannak, az ágost. lelkészek a gyermekeknek szülőik vallása szerint neveltetését követelvén, ha szinte a szülők másként egyeztek is. Az egyházmegye a két dunántuli ágost. és helv. hitv. kerület között köttetett geresdi egyességet Gyúrón alkalmazhatónak — miután Gyuro a dunamelléki kerületbe tartozik, — nem találván, —felkéri az egyházkerületet, tegye magát érintkezésbe az ágostai tul a dunai egyházkerülettel, azt felkérvén a testvéri viszályok megszüntetésének eszközlésére. E tárgy e közgyűlés 19. sz. a. a két felekezet egymáshoz viszonyainak megállapítására tervjavaslat készítéssel megbízott választmányhoz adassék ki. Junius 17-én. 75*) Olvastatott az egyházkerületi tanügyi bizottmánynak az egyetemes tanbizottság 1864-ik évi értekezletéről és a kerületbeli népiskolákról tett részletes jelentése. Maga a jelentés az egyházkerület levéltárába betétetni rendeltetett, a ker. tanügyi bizottságnak a közgyűlés tárgyalását igénylő észrevételei kivonatilag a közgyűlés által rájuk hozott határozataival e következők: • A.) Az egyetemes tanügyi bizottság értekezletét illetőleg. A bizottság több rendbeli kérelmeket intéz az egyházkerületekhez, jelesül: a.) Kéri az egyházkerületeket, hogy népiskoláikban a kéziratokból tanítást eltiltani méltóztassanak. E kérelmet azon megjegyzéssel ajánlja a ker. tanbizottmány, hogy a megtiltás kellő őrködéssel párosuljon, nehogy a kéziratok helyett ott is könyvet vetessenek a tanulók szüleivel, a hol az