Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1865. június 10. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

1865. Junius. 7 közgyűlés — mint az egész egyházkerület közönségének maga által választott képviselő testülete , a statútumokat csupán saját kebelében határozza el, a nélkül, hogy azokhoz az egyes egyházak szavazatát esetenként kikérné, mert a legközelebb foganatba vett eljárásban nemcsak azt az ellenmondást látja az inditványozó , hogy a felsőbb és nagyobbkörü testület a kérdéses ügyeket az alsóbbakhoz felebbezi, hanem a tanácskozásban részt nem vehető egyes egyházak itt több okokból .nem is képesitvék a szavazásra. A felolvasott javaslatban ez inditvány mellett a legközelebb szőnyegen forgó papválasztási terv egyes pontjainak módosítása kívántatik. Az egész javaslat jelenleg tudomásul vétetik, azon megjegyzéssel, hogy mind a statutumok hozatalának reformját illető indítványa, mind a papválasztásra vonatkozó módosításai ez illető kérdések vitatásakor tárgyaltatni fognak. 16.) Kozma Ferencz megválasztott tanácsbiró ur megjelenvén A fentebbi 8-dik sz. alatti végzés értelmében hivatali esküjét a gyűlés szine előtt letette, s tanácsbirói székét éljenzések kiséretében elfoglalta. 17*) Előterjesztettek f. t. Balogh Péter tiszántúli reformált — s f. t. Haubner Máté dunántúli agost. hitv. Superintendens uraknak levelei, melyeknek elsejével a tiszántúli ref. testvér egyházkerület közgyűlésének határozata folytán egyházkerületünkhöz a „tüzkármentesitési ivek" mintája küldetik meg; — másikában tudósittatik az egyházkerületi elnökség azon lépésekről, melyek a dunántúli agost. hitv. egyházkerületben az egyházi épületeknek tűzvész általi megkárosulása ellen az első magyar általán, biztosító társaságnál indítványozott biztosítása ügyében tétetnek; mpllékeltetvén az ide vonatkozó főpásztori köriével is , s a biztosítási föltételeket kimutató közleménye az emiitett biztosító társaságnak. Ezekkel kapcsolatban Superintendens úr jelenti, hogy az 1863-ki oetoberi közgyűlés 20-ik sz. alatt hozott határozatához képest, a tiszántúli reform, egyházkerületből küldött rovatos táblázatokat egyházkerületünkben köröztette; de azokat több egyházmegye mindekkorig nem küldötte vissza, a melyek visszaküldettek, azok is mind hiányosan, s hogy ennélfogva a tűzkár elleni biztosítás ügyében véleményezés végett még 1862-ben (oetoberi közgyűlés 30. sz. a.) kinevezett, az 1863-ki oetoberi közgyűlési jegyzőkönyv 20-ik sz. a. újra idézett s megbízott vélemény tervjavaslati munkálatot mindekkorig nem készíthetett, s a kerületi közgyűlés elé nem nyújthat. Egyházkerületi közgyűlésünk mig egyrészről évekkel elébb elrendelte , hogy minden egyházi épületeink biztosíttassanak, addig másfelől kötelességének ismeri gondoskodni arról, hogy a biztosításra minő czélszerűbb mód találtassék ; — következőleg azon választmányt, melyet a „kölcsönös tűzkárbiztositás" létesitése érdekében az 1862-ki oetoberi közgyűlés 30. sz. alatt kinevezett, most ujabb tagokkal is szaporítva, újra megbízza, hogy ez figyelembe vévén a beküldött, s beküldendő rovatos táblázatokat, ezekből az egyházaknak azon óhajtásait, ha váljon hajlandók-e ezek magokat hosszabb időre biztosítani, vagy nem, — felhasználva továbbá a különféle adatokat, a különféle biztosító egyletek ajánlatait, kedvezményeit, s egyéb szükségeseknek látszókat, terjesszen véleményt az egyházkerületi közgyűlés elé, ha váljon létesithető-e czélszerűen a kölcsönös tűzkárbiztositás, vagy talán czélszerűbb a tiszántúli reform, egyházkerület példáját követve, az első magyar általános, avagy más biztosító társaságnál biztositani. — A niegerősbitett választmány tagjaiul részint már korábban, részint ezúttal kineveztettek Sárközy Kázmér úr elnöklete alatt Nyári Pál, gr. Ráday László, Tanárky Gedeon, Kiss Miklós, Ballagi Mór, Tatai András, Filó Lajos, Kontra János, Szász Károly és Sipós Pál urak. 18*) 'Olvastatott a magyarhoni ágost. hitv. Egyház egyetemes Felügyelőjének b. Prónay Gábor urnák 1864. oct. 27-én egyházkerületünk elnökségéhez intézett levele, melyben — ide csatolása mellett az ó-kéri ágost. hitv. lelkész, továbbá az egyesült Tolna-Baranya-Somogyi ágost. hitv. egyházmegye főesperese hivatalos tudósításainak, s végre a tápió-szelei egyesült protestáns egyház között közelebb köttetett egyesség másolatának, — előterjesztetik, hogy azon sérelmek, melyek a ref. egyház irányában O-Kéren, A.-Nánán, és Tápió-Szelén egyházkerületünk mult évi közgyűlési jegyzőkönyvének 2. 22. és 37-ik számai alatt az ágost. hitv. egyház részéről elkövettetni mondatnak, azok vagy merőben alaptalanok, mint az ó-kéri állítólagos sérelem, vagy a tényállás kellő constatirozása előtt emeltettek, — mint az a.-nánai, vagy végre, hogy a felhozott nehézségek még mult évi közgyűlésünk előtt el valának oszlatva, mint T.-Szelén. Ezzel kapcsolatban a tolnai reform, egyházmegye esperese jelenti, hogy az a.-nánai sérelmi ügyben a tolnai reform, és ágost. hitv. egyházmegyék által kinevezett vegyes küldöttség oly intézkedést tevén, melyben — mind az a.-nánai egyesült protest. egyház képviselői, mind panaszt emelő Knapp Jakab ref. egyháztag megnyugodtak, ez által a tolnai ref. egyházmegye jkönyvében a mult évi egyházkerületi közgyűlésre felterjesztett sérelem meg van szüntetve : Az a.-nánai sérelmes ügy e békés kiegyenlítésén egyházkerületünk őszinte örömét nyilvánítja. Az ó-kéri és t.-szelei sérelmeket illetőleg pedig végeztetett, hogy az evang. egyház egyetemes Felügyelőjétől ezen ügyekben átküldött iratok az illető egyházmegyéknek adassanak ki, oly meghagyás2*