Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1863. október 28. 29. 30. 31.

1864. Május. 19 43,) A némedi egyház elöljárói azon botrányoknak, melyeket egyházukban a templomi székekben való ülésrendet megváltoztató presbyteri intézkedés következtében egy pár rakonczátlan egyén okozott és okoz, megszüntetése és a minden órában bekövetkezhető rendkivüli szerencsétlenségek megelőzése végett az egyházkerülethez gyors intézkedésért esedeznek. Ez ügyben való intézkedési jog az egyházmegyét illeti ugyan, mely az idézett helyre közelebbi közgyűléséből nevezett is ki vizsgáló küldöttséget, — minthogy azonban az illető egyházmegye jövő tavaszig közgyűlést nem tartván, mostanában nem intézkedhetik, — itt pedig, hol az egyházmegye által kinevezett küldöttségnek illető esperes úrhoz beadott jelentése, — valamint az egyházmegyei képviselőnek az egyházkerületi közgyűlés szine előtt élőszóval tett értesítése szerint is, az isteni tisztelet folyvást botrányosan zavartatik, hol a folyamodóknak bizonyítványokkal támogatott előadása szerint egyesek élete van veszélyeztetve, gyors intézkedés szükségeltetik; — ennélfogva a kerületi gyűlés kivételesen, az egyházmegyei ez ügyben tenni szándékolt végleges intézkedés eleibe vágva , megbízza illető Somogymegyei esperes urat, hogy a bepanaszolt bajt azonnal, még pedig ha egyházi hatóság utján nem lehetne, világi hatóság közbejöttével is orvosolni siessen. Tolnai egyházmegye. -A tolnai egyházmegye 1864-ik évi tavaszi közgyűlésének jegyzőkönyve felvétetvén, annak 4-dik és 8-dik pont alatt, melyekben a kegyév és lelkészválasztás kérdése fölött hozott közgyűlési határozat foglaltatik , az egyházkerülettől független intézkedési jogot igénylő kifejezések használtatnak. De miután az egyházmegye képviselői — különösen pedig az egyházmegyei jegyző úr előterjesztette: hogy e kifejezések ide tévesztésből csúsztak be, s a jegyzőkönyvnek más t. i. az özvegyi pénztárról szóló pontja alá tartoznak, e felvilágosítással az egyházkerületi közgyűlés megelégedve megnyúgodott. 45*)-Olvastatott a magyar és ráczhidasi magyar- és németajkú ref. hiveknek folyamodványa, melyben helyi körülményeik felemlítése mellett óvást tesznek az egyházmegyének netán az egyházkerület előtt teendő olyatén indítványa ellen, hogy ők egy egyházzá egyesíttessenek. E folyamodvány az ezen ügy tárgyalására bizottságot kinevezett tolnai egyházmegyének tudomás és használat végett átadatik. Vértesaljai egyházmegye. 46*)'Olvastatott a vértesaljai egyházmegye 1864. ápril 27. 28-án tartott közgyűlési jegyzőkönyvének 7-ik sz. alatti végzése, melyben Tabajd egyházközsége azon kérelmére, engedtessék meg koros lelkészének Mészöly András urnák fiát Mészöly Pál urat még atyja életében rendes lelkészül megválasztani, — határoztatott, miszerint az egyházmegyei közgyűlés Mészöly Pál urnák ez időszerinti megválasztatása ellen semmi kifogást nem teszen, sőt atyja halála esetére őt a rendes lelkészi hivatal elfoglalására feljogosítja. A vértesaljai egyházmegye közgyűlésének a tabajdi egyház kérelmére tett határozatát az egyházkerületi közgyűlés helybe nem hagyhatja, miután hivatalban levő rendes lelkész helyett más lelkészt választani nem lehet, már csak azért sem , mivel előfordulhat az eset, hogy a lelkész halála alkalmával más választók levén, ezek választási joguktól fosztatnának meg. Ha azonban nevezett lelkész úr hivataláról lemond, szabadságában állancl az egyháznak új lelkészt választani. 47.)*A felcsúthi tanító káplány azon kérése folytán, hagyassék meg a bodméri anyaegyház lelkészének: hogy a kezelése alatt levő felcsúthi leányegyház anyakönyvét a felcsúthi tanítókáplánynak szolgáltassa ki; az egyházmegyei közgyűlés kérdést intéz az egyházkerületi közgyűléshez, váljon tanító kezelhet-e matricularis anyakönyvet? határoztatott, miszerint Felcsúth Bodmérnak leányegyháza levén, miután rendes anyakönyvet csak anyaegyház vezethet, a két egyház anyakönyvének a bodméri egyházban kell tartatni, fönhagyatván e mellett a leányegyházak azon joga, miszerint a jó rend fentartása tekintetéből rendes naplót vezethetnek, de a melyből hivatalos kiadványokat kiállítani nem szabad. Olvastattak a nagyméltóságú magyar királyi Helytartótanácsnak részint az egyházkerülethez, részint superintendens úrhoz küldött következő intézményei. 48.)-Kelt Budán 1863. December 3-án 91091. sz. a. mely szerint az octoberi közgyűlésből tett felterjesztésünkre megiratik, hogy az 1861. jun. 13-ról kelt legfelsőbb határozvány által a birodalomban rendszeresített mindkét hitvallású evang. tábori lelkészekre nézve egy különös tiszteletbeli tábori superintendens levén rendszeresítve, azon kérelemnek, hogy ezek vallási s egyházi tekintetben közvetlenül a kibocsátó egyházkerület hatóságától függjenek, azon okból sincs alapja, mivel a Magyarországon állomásozó tábori lelkészek nem föltétlenül a honi papságból választatnak , de más tartományba át is helyeztethetnek , s hatáskörük minden más nemzetiségű katonaságra is kiterjed, — de különben hasonló engedmény más tartományok evang. lakosságától sem tagadtathatnék meg, —