Dunamelléki Református Egyházkerület Jegyzőkönyve 1860-1869.

1862. május 19. 20. 21. 22. 23.

1862* October. 19 az egyh. tanácsteremtől mind a helyben és szomszédságban lakó nri rendűeket, mind azon iparosokat, kik utóbbi években telepedtek meg gyöngyösön , s maga körül mintegy válaszfalat vonva amazok s ezek ellen. — Ebből önként következik, hogy a kiknek az egyház körül csak a fizetés engedtetik meg, joggyakorlat pedig nem: azokban a méltatlanság miatt elhamvad a buzgóság tüze s áldozatkészség indulata, vagy épen hidegség, legalább közönyösség támad az egyház ügyei iránt. Mire nézve superintendens ur javasolja a mostani presbyterium munkálkodásának ideiglenesen megszüntetését, mint oly presbyteriumnak, melynek tagjai rögtönözve, csak kevés egyháztag tudta és befolyásával választattak, mind ez ideig a törvén^zabta esküt is nem tevék le, és bebizonyítják, hogy az egyházlétét megmenteni, jóllétét eszközölni nem képesek; — minden esetre padig Sóós Jósef gondnok, Tokaji Pál és Deli István presbytereknek az egyház körüli hivaloskodástól elmozdittatását - mint a kik az egyháztanácsban veszélyes szereplők — mind a hárman egyértelmíileg, egyakaratulag ; javasolja továbbá, hogy a presbyterium helyett a gyöngyösi egyház ügyvitelével egy superintendentialis választmány bizattassék meg, alakitva az anya gyülekezetben s leányaiban lakó minden rendű egyháztagokból, melynek jeles feladata lenne, a gyöngyösi egyházat enyészetétől megmenteni, annak minden rendű s rangú tagjait a szentek egyességébe vonni, azokban a hitbuzgóságot, vallásos szellemet, egyház iránti érdekeltséget, áldozati készséget föléleszteni, és fölfedezni s megnyitni mind azon jövedelmi kútfőket, melyekből élet és virágzat fakadjon a gyöngyösi ref. egyház javára. Superintendens ur jelentése szerint nem kétkedik, hogy, ha a gyöngyösi egyház javai eszesen, híven, takarékosan kezeltetnek; ha a hátralékok behajtása erélyesen szorgalmaztatik; az egyháztagok, a szükséghez képest, bővebb adakozásra fölhivatnak, ha a szomszédságban lakó hitsorsosok — kiknek a superintendensi jelentésben egész sorozata olvasható — megkerestetnek, édesanyjuknak, az egyháznak gyámolitása végett: többeket föllelkesitend Zatykó József gyöngyösi prépost urnák, kinek nevét superintendens ur megkülönböztetett tisztelettel említi föl, igazán emberbaráti, előitéleteken fölülemelkedett azon nemes és dicső tette, miszerint a gyöngyösi ref. lelkészet javára alapitvány szerzésben sikerrel munkálkodik • és a gyöngyösi ref. egyház nemcsak a végromlástól menekülend meg, hanem kedvező állapotra is emelkedendik. Továbbá panaszosan említi jelentésében superintendens ur, hogy Tokaji Pál presbyter ur az aug. 3-kán tartatott egyháztanácsi gyűlésen oly durva modorban s hangon tört ki irányában, milyet superintendensi hivatalos minőségben egyházi presbyter részéről soha nem vélt tapasztalhatni. Ellenben jó bizonyságtétel s dicsérettel emlékezik Kiss Pál gyöngyösi ref. lelkész úrról, a kit aug. 3-án — mely napon superintendens ur maga is alkalmilag szónokolt a gyöngyösi templomban az ur asztala előtt állva — a szószékből prédikálni hallott, és mint a ki értelmes, feddtelen erkölcsű, jámbor, becsületes szolgatárs, és az egyház ellen zudult vészek között is — bár elszigetelve — rendületlenül megállott; — s mint ilyet a f. t. superintendentia pártfogásába s más helyütt alkalmazás végett esperes társai figyelmébe bizalommal ajánl. Végre előadja superintendens ur, hogy Gyöngyösről elmenetele előtt megbízta a presbyteriumot, miszerint a restantiákat beszedje, tanakodjék az iránt, nem lehetne-e valamivel nevelni az egyháztagok részéről évenként fizetendő járulékokat ? —• s keresse meg a szomszéd helyeken mint Gyöngyös filiáiban lakó hitsorsosokat évenkénti adakozás végett az egyház javára; — meghagyván Sóós József gondnok urnák, hogy a superind. gyűlés ideje előtt Tokaji Pál presbyter ur számadási jegyzékét a Budayféle hagyatékból tett kiadásokról megküldje, és a presbyteriumnak a kijelölt tárgyak iránti intézkedése eredményéről jelentést tegyen. Mihezképest, superintendens ur előadta Sóós József gyöngyösi egyházi gondnok urnák Octoberben kelt hivatalos levelét, mint ujabb bizonyságát annak, hogy a gyöngyösi presbyterium vagy nem tudja, vagy épen nem akarja az egyház javát eszközölni, s jogkörét, s a superintendentiáhozi viszonyát nem akarja ismerni. Ezen levél szerint a régi restantiákat a hívek nem akarják fizetni, többet mint eddigelé az ekklezsia javára évenként nem lehet az egyháztagoktól nyerni, a filialisták megkeresése pedig a közelebb tartatott gyűlésben, tehát harmadfél hónap multával a presbyterium által elrendeltetett; Tokai Pál ur által a Budayféle hagyományból tett kiadásoknak jegyzéke nem küldetik meg a superintendensi hivatalhoz, mivel annak idején Tokaji Pál az egyháznak beszámolt; végűi superintendens urnák Gyöngyösön tett nyilatkozata ellenében, miszerint a presbyterium azon határozatát, mellyel a lelkészi fizetés felényire leszállittatik, érvénytelen és semmisnek tekinti, a gyöngyösi egyháztanács daczosan azt visszonozza, hogy ama határozatot a kényszerűség érvényesítette." Superintendens urnák ezen kimerítő jelentését — a gyöngyösi egyházat fenyegető veszély, kivált a gyöngyösi presbyteriumnak tapasztalt buzgóság és jóakarat hiánya, különösen a presbyterium egyik tagjának a superintendens irányába történt illetlen és tiszteletlen kifakadása felöl az egyház kerületi gyűlés szomorú érzelemmel és a gyöngyösi egyház sorsa fölötti mély aggodalommal vette; mit csak az a vigasztaló tudat birt némileg megenyhitni, hogy mind egyházkerületünk erélyes kormánya, mind egyházunk belső ereje ezeket a mutatkozó bajokat megorvosolni képes. E vigasztaló tudat az egyházkerületi gyűlést köszönetre kötelezi superintendens ur irányába ki szintoly szelíd mint erélyes és bölcs eljárásával kimutatta a baj gyökereit, annak orvoslására a