Rádiófigyelő, 1944. március/1

1944-03-09 [1322]

ML/FV 311 AJDEViRITn.aR ABDE^I. mai adásából: Senki sem tudja tagadni, hogy a helyzet igen komoly, s ez a komoly h lyzet ugyancsak komoly magatartást követel meg. Ez a koncly magatartás meg-kell nyilvánuljon mind az egyének, mind a közoHség< k életében, A román társadalom egy részének komolytalansága, amelyet a folyt? háború kezdete éta észlelünk, aggodalommal tolt el bennünket, Azonnal a háború ki+öÉóse után egy olyan imperialista megnyilvánulás tanúi voltunk\ amely minden jüanul gondolkodót osodá: koz.-.sra késztetett. Számtalanszor Hangoztattuk annak a ténynek érthetettenségót, hogy egy tízszer kisebb ország hódítani akar óriási ^otnszédjátói. A román politikai körök ugyanis Odessza bevétele után Bukarestben és egész Romániában nagyszabású tinne jégeket rendeztek. Ezek az ünnepségek hasonlítottak a római császároknak az örök városba való bevonulásához, Románia ahelyett, hogy védelmi harcánál: adott volna kifejezést, a hóditások sikos útjára lépett és az Odessza elfoglalásakor rendezett ünnepségek csak bevezető' akkorddá voltak a regáti imperiai.izmus megnyilvánulásainak. Egy körülbelül Besezarábia területéhez hp';onlc nóm" millió lakosságú területet román területnek nyilvánítottak ós Transznisztriának neveztek el. Ezen a területűn román közigazgatást vezettek be, román kulturális intézményeket hivtak létre és Bukarestben • kiállításokat rendeztek, amelyek ennek a területnek gazdagságát mutatták be a bukaresti közönségnek,, A bukarestiek kapzsiságának nem voltak halárai, S mindezek tetejébe ott lebegtek Románia felett Antonescu marsall szavai: " Odesszából Jidaramaroson keresztül térünk vissza, " - Mi BfoJálattal tekintettünk ezekre a meg- yt nyilvánulásokra és mindig tiltakoztunk ételien az őrült impería- / ( lizmus ellen, Minden jCzan gondolkozása ember belátta, hogy Románia drágán fogja megfizetni ezt a nagyzási mániát. A román közönség egy része azonban még tovább ment, Az őrültség es nagyzási mánia annyira hatalmába kerítette egyesek lelkét es eszet, hogy ugy viselkednek, mint a vakok és őrültek. Ezt bizonyítja a brassói skandalum is, A transzaisztriai álmok eltűntek. Helyettük a veszély kopogtat kapuikon, S ebben a komoly helyzetben azok, ak'..v már évek óta usziiják a népet, a szövetséges szomszéd ellen, a legsúlyosabb sértésekhez folyaméinak. Mert az igazi tettesek nem azek voltak, akik verekedtek, haaea azok, a szellemi kezdeményezik, akik már két éve nem tesznek mást, mint a zabolátlan felel őt Uns&re biztatnak. A brassói incidens szomorú jel arra, hogy nik^r is kezdőd"tfc meg az''őrültek rezsim-ének bukása." Vpy|£