Rádiófigyelő, 1943. november

1943-11-06 [1318]

t ML/FV TO 32. ADnVARATII.OR ARDSLINr -mai adásából; /. oic&ny s5?rno Z A 3U fi.u, loanitesou, aki a parasrt­pártiak ós a Ooga-komdny alrtt is miniszteri tnroát viselt, oikk­sofozatot köt tfl,tlr spinben a re-.ániai parasztság helyzetét bonoolgat­jn, így " A nagybirtok ós s 3zooiálls problémák" oimü oikkében, t amely a CUFENTUL*ban jelent meg, érdekesen Írje lo a nező-az dasagi bizottaár ' er>y 1930-bsti tartott gyűlését, e melynek során a fent enlitett ur a kisgazda ás • zög'azdasági munkás vódel.-iénrk prob­lémáját v^tetto fel, Esen as ülésen Constantin Oaroflld, a néző­a^zdnsági szindikátusok egye süleiének/elnöko, többek között a kö­vetkezőket jelentette kl{ 1 Mi i nagybirtokosok foglalkozunk a leg» többet ezekkel a kérdésekkel, Éppen ebben az évben folytattunk ojy an kísérleteket, a tengeri térrel Csévél kapcsolatban, amelyek a pa­rasztok nevelését szolgálják, Ami a mezőgazdasági .unkasok védel­**t illeti, ugy gondoljuk, hogy a mai időkben nem luhet ujíbb ter­heket róni a nagybirtokosokra, mert ezeket nem tudnák elviselni. - - /_ az ; k nagy bittokos ok védelmében szóló szóvivőnek D,R, loanitesou kijelentette, hogy a nagyiparosok és gyárosok ugyan ne a vannak kkllően szervezve, ellenben a mezőgazdáknál c : rről nem lehet szó. A mezőgazdák közül a legszomorúbb sersa a kisbirtokos­nak v.n, akit nem véd sem az '11 am, sem a mezőgazdasági törvény. Ezután Iaanitesou még megjegyezte, hogy a nagy­birtokosok szószólója által említett krízis mellett még egy más J ek is hozzájárul l mezőgazdák rossz helyzetéhez, azaz e r nán mező- j gazdaság nem engedheti meg magának a«t a luxust, hogy a mai habom s idők közepet* v~iősiteatncijh szooiális reformokat, emelj »krt osak békeidőben kerülhet acy, / azokat loanitesou ur oikko érdekes probién t vet fel, A nagybirtok problémája bennünket nem érdekel, mert Erdélyben er- i rőJ nem Is*"* *eó, "Ez a oroblór.a inkább a Regétet érinti, ahol a J mezőgazdasági termelés alapja a nagy- m\ üi*tbk, 1 joooáft erdekei bennünket a mezőgazdasági munkások sorsának megjavítása, mert minden propaganda ellenére a román pa­raszt sorsa Aggni rossz. Nálunk egász nás a helyzet, ugyanié az ál­lán költségvetése keretében komoly intézkedések történtek a termés megjavítása és a parasztság életnívójának felemelése érdekében. J Dél-erdélyi testvéreinek ebből természetesen semmit ser:, láthatnak, mert h.lyzetünket a hamis propaganda szemüvegén keresztül látják, k szociális problémákról lévén szó, magenlóke­zünk Ootavian pópa esetéről, aki lf perelte a brádi aranytermelő vállalatot, ós a szolgálatban szerzett betegségért I kártérítést követelt, Egy aradi újság szerint 24 tárgyalást tartót* tak ebben az ügyben a negyei tőrvény széken, 164-et pedig a kuriá- I nál, aaely vúgftl 465,coo let kártérítés fizetésére kötelezte a vál- I lalatot. '•"•llalnt ezt az Ítéletet is természetesen megfellebbez 4- • te, így fost a bukaresti részvén*; társaságok szociális felfogása^ I

Next

/
Thumbnails
Contents