Rádiófigyelő, 1943. szeptember

1943-09-01 [1315]

ML/Pr 31. ^a:ia..^7IL.U AflDiliflü mai adásai ' ^W^r^

tm

tmfmM^i - KolozBVftott etgtartptt második közgyüiéV nawszorü lukalom volt arra, hogy bobizonyitsuk szervez (Térő nkut. Bnn s. P. f •jlt-molő ^ kálómnak nagy vÍR?.zbsnfeja Vvlt a bukar «oti sajtóban, -A bukar, rti lapok sí ott-M :.zt u..-v fel-, tüntetni, r*.'.vfc uz Ő sik. rük^t. Idézték Ion Costan a•;' lá kocz'-őjénak börzédet és j&n&I Hnocgenanak, a Plugarui szc

; a-oz-t al nőkének szavait. A bukaresti sajtó öröme azonban r.cm hcxyénvaló, mert az a tény, hogy mi saj/'fc erőnkből létre szoktuk hozni a szövetkoz.-ti központot és ig z .rdélyi román éi»»tvt tudv-urk t r mtc-' ni, egészen mást bizonyít, mint a rtg/.tj .timp.rialis.muG tör'levésé, A reg!tíak r;z ugy nevezi tv 1918-as í-gyestUée után mindont elsöprő fölényükkel v ,z toirku k tették \af.g magukat és azt igyek. ztek bebizonyít? ni, no.-;y mi osak a vezot-ttnk szer.pét tudjuk b-t tölt. ni az o v. a ütésük'alatt. Iskoláink, nagyvállalataink , ogósz közigazgatásunk az C k-zükbo korült, s ml-csak ogyrzt.ru végrehajtói maradtunk az 6 parancs: iknak, JáSljött azonban 1940,• s az erdélyi nép n ;.

;

utatt- , hogy .-gyödül is tudja magát vezetni és aincs rászorulva a r'-g tiaic gondnokságara* Egyházunk megszabadulva a bizánci hatás alól iJF»mót.az Tdélyi, szellem éltetőie,lett 0

, I^gp.'Zütük a munfct minden r:kl amseikül es most, mikor már mutatkoznak eredményeink, hála annak a nyugalomnap amuyot élvezünk, iönn-ik az arrogáns r^gátiak s ügy tüntetik fel a dolgokat, mintha nekik is részük Ívnne az elért eredmény ckbdn, pedig ők eebsn csak passzív sz rupet játszottak, azaz mivqj nem avatkoztak bolo ex-tünkbe, m&gaűtak az alkalma, arra, hogy visszany ^rjük önbizalmunkat, A Regát csak addig törődik dolgainkkal, nig tevékenységünk az ő imp.rialista törekvéseiket szolgálj. mnek klasszikus példája egy b Garast i lap cikke, amely azon siránkozik, hogy a naszódi románxiceun újból alapi tvány által ronctaétott iskolává változik. Ez a tény arra késztet, hogy dc/^izsgáliuk a való helyzetet. A naszódi iicoum mindig a kultúra bölcsője vcít és eleinte a "határőralapitványból" tartotta f ;nu magát, ^Cgy volt ez 1918-ig, amikor a bukur.>stiok iskolapolitikája üldözém. kampányt kezdett fol-kez'ti iskoláink állon. Az Össos iskolákat államosították. Széket az iskolákat 1940-bun atvott<v a magyar állam és nagyi ex küsé gének köszönhető, hc^y továbbra is román iskolák maradtak; A buksresti sajtói most azt követeli, hogy a naszódi lic;umot ismét átformálják, azaz, hogy mondj arak'le nnnek az iskolának a szolgálatairól. A rágatlak mindig első eztm cllcnsé gei voltak a tisztálkodásnak. Ezt bizonyítja az az újságcikk is. atcoly az ösazer lapokban .Tgjeloct és arra hiviafei a figyelmet, milyen siralmasa'' " a köztisztáxkoa^s^Agz yfiwík-- 'ik a rooán államvasutak szenéxyz tére is, a-' 1" mocskos ruhában jelenik :i-:g szolgálattételre, Intozkodtok hu/7 ticgadják a •" tisztálkodási x-. h :;tőr-; ég dót , Részünkről :zt javasol ítekita. jük, hogy aki n tisztálkodón rundsz<res-,n, azt kériyszorjóonj kell 1 orro.X \ 1-U°