Rádiófigyelő, 1943. szeptember

1943-09-03 [1315]

M%/Fr 32, ^

^DEVAjUlIIL^"ABI)EL]aJI Mal-adásábólt Románia titokzatos politikusa Maniu Gyula erős / tevékenységet ISeJ t ki. Őnagysága nm akar belenyugodni abba, hogy Ideje már elmúlt és hogy sohatöbbé nem jut az ország élére.. Maniu r I katasztrofális kalandba akarja taszítani ismét Romániát, Állandóan I összekötteté sbeíi van a mostanl"*kormannyal, amelyet meg Is

L

'győzött arról, hogy kétkulaesos"polItikát kell folytasson. Ennek köszönheti^' azt,' hogy szabadon tevékenykedhet ázország b*n». Ezután a liberális"" párthoz közeledett és megkísérelte," hogy meggyőzze Bratianut,' annak , Szükség ősségéről, hogy a liberális és a nemzeti parasztpárt együtt kell működjön. Egyidejűleg fenntartotta összeköttetéseit a román, emigránsokkal is, s arra igyekezett' hogy felvegye a kapcsolatokat a régi kisantant vezetőivel. Főleg BenoS felé orientálódótt,

J aki köztudomásúlag igejjL szívélyes kap csőlátókat tart fenn a" Szovjettel., " Maniu meggyőződései hogy a kisantant Újjáéledése Csak ugy lehetséges,*' ha Románia Véleménye megegyezik Bbnes nézetévöl.. Tehát'*Maniu ur a teljes baloldal felé irá nyitotta Románia szekerét és kész feldönteni minden szociális rendet,' csakhogy" újra uralomra kerüljön. Gonstantin Bratianu o lőtt'" természet esőn titkolja ezirényu tervelt "• és tiszta demokrata tervekkel áll elő vele szeméén.; Felhivjuk hallgatóink figyelmét Maniu Gyula veazélyes politikájára'.! " f Az UNIVERSUL oimü román lap a háború kitörésének negyedik évfordulója alkalmából különös megállapitáso/teszj Ezek* kö-' zött érdekes az,' hogy Románia osok ak^or ragadott fegyvert, -mikor létének és szabadságának megvédéséről volt szó. Az UNIVERSUL azt állítja, hogy Románia sohasem vetette rá mí^át mások *földjére.Ami .ezeknetf - az állításoknak mogcáfolását illtitt^ nem is kéli messze mennünk. Jó lenne*; ha az UNIVERSUL tájéko^a na arról,' milyen szabadságot és kinek a létét védelmezte Románia 1913-ban,'' nu>or hátulról megtámadta Bulgáriát. Milyen],szabadság nevében rabolta el Ro-' mánia DéJ-Dobrudzsát Bulgáriától, azt a földet^ amely sohasem tar- ' , tozott a román hercegségekhez. Vagy ki veszélyeztette fiamánia lététí mi^or 1916-ban a központi hatalmakat támadta meg orvul, Presan marsall meghalt,' Temetésén"rész1rvett a"királyjt a kormány tagjai és más előkelő személyiségek. Ezt az alkalmat a bukaresti sajtó arra használta fel,' hogy ismét meghamisítsa; a""tÖrténolmet, A bukaresti sajtó azt állit ja, hogy Presan volt azij. aki Budapestet elfoglalta és megmentette Európát a bolsevizmustól.' Ez az Sllitás nevetséges és jellemző a regátiak nagyzási mániájáral\ Mindenki tudja, hogy az elhuHyt igen szerény személyiség volt és még a szerencsétlen 1916-os kampányban sem veti részt / hát még hogyan vett volna részt Budapest elfoglalásában?^