Rádiófigyelő, 1943. szeptember

1943-09-08 [1315]

G i 3 0 I-t j 0 l mai adí sából; A brassói TrUtí'JNA Anton ;ccu mihálynak az a zsoldos szócsövo, amoiyikbon az olyan lőai'cásck jel.nnsk meg, amilyeneket eiég a bukaresti sajtó sm mar megkockáztatni, Sbárcca Georgo az Antonjscu Mihály sz. mélye? irányítása alatt álló sajtó ós propagandaninisztíiriunnak az a tisztvisclőj •, aki a sajti HívéVei szokta ellenjegyezni azokat a öttel eket, an'lyekro szükség osotén igy rá. lunt esen ftgni, hr-y osak natónvéleaenyt tükröztetnek, de ha ugy látszik haszr..., a-rónán közvélenéiy ü'gnyilvánulásának lehessen feltüntetni ŐK t. Ebben a TRIBIJNA ez a Sbárc.a "Hcmánia és az idegenokf' oiiinol .;sy u.n. párisi loviict tett közzé. A közi fénybe a következő épület e kiv atést találjuk; -Parisban, d: kizárólag Parisban x thatja a rcnán ember, hogy ott ninca szükségün.: a propaganda lámájára- Franciaország a vor'-sége harmadik v.szt wdoje utnn sen képes .1 f-i ejteni, hogy ni rcnánok ©irtunk Bukarestben.-mikor a . .dara és ujj * születeti Ronánia bölcsője: paris ^losotí, Ncs, szögezzünk 1 néhány történ.ti tónrt. r.égpedig cáfolhatatlan történni tényt. v XXVIII és XIX. század fordulóján utnakindult Franciaországból agy uj korosán; , az u,n. liberalizmus, . iynek mellékhajtás?- v-'lt"oiiony.s lfordült nacicnalizmus> Ezzel párhuzamosan indult -og az urőpai nagyhatalmi versengés. Az uj kereszne a raga hóditó utján részben a magyar üárdélybon keresztül, részbon a görög czabadkomives szervez tek közv + ilesúvai elérkezett az crosz'és török f-nahát ós-'g vazallus! államaiba, az oláh f j - dcicnségbo, A XIX. század olső főiében a liboraliznuc és nacicnalizmus ftnkölt szíréire igy hirtelenében ráeszmélt eláh bej ár ifjak r<

ár tönogesen tódultak a németi szabadság sz'nt városába, Páriába. \ pelgár-császár Hapolucn ötlött rá először, hegy az Ausztria, Oroszország ós Törökország hatalmi v re ngésének középp ntiában lévő iáh fejedéi nsógaket Franciaország a rxs.ff. nagyhatalmi ceijaihz is felhasználhatja. 3z a francia tánegaeás vivta ki, hegy j&irőpe tudc.ásul V3tT íf amikor lioldova es Munténia 1862-ben Bcoáuia név n :gyesült. Francia pártfogás jáusz tt közr , hogy az x378 ^vi orcsz-torök háború erodcőnyekópp-n Hománia, nint ftiggeti .-n királyság' vogr hi.lv ot kapjon az .-urópai állanék sorában. Rövid né.vy évtiz d -.ülve, 1919ben francia kegy hivta uletre a p'.riskültolki bek aiktátuműaí Nagy8cmániát, Vrsaiiiaf? két ivtiz.do alatt a nagynak í lfujt Románia nv győzte eléggé biztatni^ hit.g.tni Franciaországét, hogy "ahol afranola hadsur. g losz. miauig .tt lesz n 11ctt: a román naeterő is", Kövotkez tt aztán 19&-b ,n, h gy a francia haderő csakugyan kivonult a küzdőtérre, de a rónán haderő n .. veit •il ti n \rlt sehol, A gigászi küzd.,1 ;.b.n Francia';rezágCt Vvres,.g ért.., a francia hadsereg idtette a f gyvert, A fjgyvurs2,ün ti szv.rződést 194c -rlunius 23-én irták alá Conpiégneben. Az oen^ny hírét esti 6 óra I W pernk-r rönit.-^+ - <ttt**g£ a rádió, ' * ' " ORSZÁGOS LEVÉLTÁR /följtAtd Bjsjcöy tk, z ik. /