Rádiófigyelő, 1943. augusztus/2

1943-08-18 [1314]

Ta Í53, A GÁBOR ÁRON RÍDIO m

ai adásából: A GAZETA TRAN5ILVANIEI egyik számában a törosvéri "Parsimonia" bankról ir és megállapítja, hogy többek között e bank tevékenységének volt köszönhető, hogy az erdélyi szászok birtokéból közel 2.000 hold földet románok szereztek neg, x x x Emlékezzünk vissza, még ninos nagy ideié mikor a kelet felé győzedelmesen előretöri német haderő magává: . • s román seregkötelékeket s a dúsan teritett asztalról lehuilajtoxt morzsákkal a románok is katonai diosósóggcl táplálkozhattak, végrevalahára, hogyan fellángolt a román megalománia egyszerre, -"-kkor kezdett Románia nyíltan imperialista politikát hirdetni, Jellegzetes nagyzási hóborttal nyugat felé a németek iránti tapintatból a magyar Tiszával elégedve meg határként, de kelet felé már a Kaukázusig és Volgáig elterülő egész térséget a románoknak igényel-e, Akkor született meg a román biológiai érvelése, hogy a.románok Európa lecszaporább népe lévén, belátható időn belül 40-50, sőt 100 milliónyin lesznek, tehát szükségük van területre. A SCCIETATEA DB LíAINE oimü bukaresti folyóiratban olvassukT " A román nép számára ninos időszerűbb tudomány, mint a román bioplitika,hitvallássá tettük a biopolitikát, Tiz év óta harcolunk elméleti megalapozásáért ós ezt követő erélyes gyakorlati alkalmazásáért. Magáról a nemzet jövőjéről van itt ssó." A TRANSILVANIA egyik száméban "Erdély etnobirpolitikai kérdései" oimmel hatalmas tanulmányt követ el bizonyos Pétre Ramneantzu, aki magától értetődően szintén "professzor", román egyetemi tanár, Ilyen állást, illetve minősítést a tanulmánya szin* vonalának értékeléséhez kell tudnunk. Tanulmányát ugyanis Ramneantzu professzor azzal a nevezetes megállapítással vezeti be: Á XVIII, század végétől kezdve a magyar kormányok az "egyenlőség" elvét azzal a oollal • alkalmazták, hogy a romén nemzetet beolvasszák a magyar nemzetbe. Ilyen óéiból "túlzott szabadságof'biztosltottak a kisebbségi nemzetek számára, XXX A REVISTA JTUNEATIILOR REGALE qgyik számában a spanjol romén testvériségen édeleg és büszkén idézi afrbukaresti spanyol követ egyik román lapban megjelent oikkóből a következő sorokat? "Bukarest utcáin sohasem voltam tanuja durva, vagy ocsmány jeleneteknek, Nem tapasztaltam, hogj állatokat kínoztak volna, nem láttam botrányt osapó részegeket, ser.: aajoe verekedéseket, sem hivatásos koldusokat, sem szemérmetlen embereket, ) 1/