Rádiófigyelő, 1943. január-augusztus/1

1943-05-05 [1313]

Pa/Fa 32, 2, 0 N 3 0 ff' 20,45 órai adáséban Maseryk János osehszlovák külügy mi n r.

: >

^ er Te sgág It, A zavarás máatt mindössze cs^E ángyi volt srtö.etőj nogy Mnsaryk r. Stefanik ünnepségek kel kaposolntban erélyesen ta&adtjA 3*Isötö A továbbiakban rétére arra a'DNU jalontésro, amely szerint Eenes New-Yorkba, majd Uosatcváfeá készül, s „ Bonesnok ez az utja összefüggőében áll a 3zovjot-lengyol viszállyal, Masaryk visszautasította ezt a feltevést és kijelentette, begy Peneal &7 Egy

esül

t Államok elmüké Húrban által, a csehszlovák kormány néw-*y'orki íib*v~ete aTtel még" az elmúlt óv

5 deoemberében hivta meg

, a moszkvai utat pedig már egy évvel ezelőtt beszélte meg az osonsLÁovák elnök illetékes szovjet tényezőkkel, Vj/Fr 32. I 0 N.D ON 21*Oű órai német adásából? Bulgária"majdnem minden jelentősebb városában nőmet helyőrségeket szállásoltak el

e A bolgár nép felháborodáen emiatt igen nagy -.V. Sí • nagy németellenes tüntetéseké D r

;

' bbanb / A tüntető* se ken a bolgár nép üzidta a néma tekét s a kormányt, A bolgár kormány féltette Borisz király őlotőt és , meneküléere szólította f ol« A, k

ir

ály let v

e e

l is hagyta fővárosát, s ' máig sem tért vissza.-. Tartó ^ödaől Helye emelőre ismeretlen. A" múlt világháborúban is a v

<s»lső front legelőször Bulgáriában kezd est ingadozni s Bulgária volt az első állóiig amely fegyverszünetet kért,- így ven sz most is<í mert a bolgárok uáris nyíltan követelik a béke megkötését, A bolgár nép elégedetlensége azonbun nem egyedülálló, mert Magyarországon ás Romániában is a nép forrong és követeli a Írekét, Helyőrségekkel ozt az állapotot nem lehet aog;izünt(:tn*í . habár Mussolini ujabb remet hadosztályokat kélt az olasz beleő fr«t biztosításéi. érdokóben

4

/Az adást - zavarták, ezért helyenként érthetetlen volt,/ /.ki VJ/Fr 32, MOSZ K Ti .-£1.30 órai román adásétól} j£ ríé^Tetek"u jab"b/ágyutöltelék szaporításinak, ^ . . Legújabbak 3 totális mo7'*érsitás ürügye alatt hadimunkára búvjak be a román munkásokat, '.. rrl •« v

at azonban nem gyárakba viszik, h«nem katonai táborokba,felületesen kiképzik $ *z tlső alr kálómmal a frontra viszik " \ a&l a biztos halál vár rá^uk. S a 3s /módját találtak ki az A román jmaikáőság rettenetes helyzete már a román sajtóbéi Is világosan megismerhető, A közelmúltban Popa Viktor Jenő. román hirlapiró nyíltan pllatinsnak P&yagSW*' a román munkás éledtét a 14-16 órás mogfoezitett munkaidő és a minimális fizetés mellett. • | ] A TBfirüL év Q BUKARESPER TAQBLATT elismerte, hogy a romén munkásság munkat-eljssi tatónyo \z utóbbi időben módfelett ősökként. A munkásság nagyrésze szabotál . A két^lap drákói rendszabályok életbeléptetését'fcövvt-ell a 'szebotéló munkások ellen, £y