Rádiófigyelő, 1943. január-augusztus/1

1943-05-02 [1313]

1943. otfjus 2. 11. ^siáüí. "o <$ra 5o perc kr/FV. 31. íi 0 i; DOS 19

5

co órai f r a a o i a adásábóli Wágy-n érdekes az a kijelentés, amit Áldó Valori tett pénteken a re mai rádióban. Azt mondotta, hogy ostobaság, vakság az angolszászok és az oroszok köze fennálló egyenetlenségben hinni. Anglia, Aóerlka és a Szovjetunió egyesült erővel folytatja a küzdelmet. Ez hát a valóság, mondotta

; ezzel kell az olasz népnek szembenéz a ie

0 Sztálin naniparancsL újra megerősítette a szovjet korány "akaratát, hogy folytassa a háborút Németország végső vereségéig. Sztálin hangsúlyozza, hogy csak a feltétel nélküli megadás hozhatja meg Németország vereségát és a jövő Európa békéjét. Hihető, hegy Oroszország nagyszabású táma^ dásra készül. A mult évbui március 7.-én indult meg vnémetok offenzívája Korosén és ha most egy év multával az oroslzok; indítanának elsőnek offenzívát, az jellemzően mutatná a helyzet alapos megfordul4sát. Sztálin kiömölte, a szövetséges bombázók tevékenységét a tengely ellen, A mult nét fontos eseménye volt, hogy az angolok aknákkal rcicták tele a Balti-tengert. Ennek a? a 3 elnntősege.hogy megakadályozza a németek Leningrádba irányuló utánpótlását* A balti vizeken való hajózás ezentúl ugyanolyan vetzélyes lesz a németek számára, mint a Földközi-tengeren. Az észak-európai helyzet nyugtalanítja a németók.t. Semleges helyről érkezett ielöntés szerint a svéd miniszterelnök b; szádot mondott, és kit ej nztc azt a véleményét 1 K'önyny n összeütközés ieh^t Svédorsz'g és egy észak-európai háborút viselő orsz-'g közt, Sómét részen mindenütt nyugtalanság tapasztalható. A rémet t'.Hirati irodák sokan bob', élnek Gibraltártól kiinduld szövetséges hajakról, A TRANSOCB^

7 ?KBSS ugy véli, hogy Gibraltárban körülbulü: 85 szövetséges hajé van, ¥ 3? K De Gaák? ítzeht a bolg:knak

c Hangoztatta, hogy a francia ember mindig bclqoa és büszke volt. na a belga néphez szólhatott, de ma különösképpen as. Mól tattá annak j el en tőségét f

.. hogy a belga és a francia nép kultúrája, veÍlás*4&Att rokonok és örökké barátságban éltek. Az egyik nép boldogu áss a másik népn k is boldogulást jelentett. Do Gaulle csodálatot fei ette ki a haroos frrnci'.k nivében a hadban álló B J. giurc iránt,"A zsarnokság illeni küzdelemben a belga nép tökéi tes egységbea áll. Az iparosság, parasztság egységes abban, hogy irtson a németeknek, A papság a hit nevében elítéli az új pogányok hazugságait. Az 0gye temeken á vallóitok és a flamand oí' * egyaránt ápolják a nemzeti Szellőm lángiát. De Gaulle végfii hangoztatta, hegy a londoni b« Iga kómánnyal már az első nap megteremtette a kapcsolatot és r'gcrtést talált nála. A jövőben, mondotta, a két nép barátsága sokkal mélyebb ós sokkal ésszerűbb lesz.