Rádiófigyelő, 1939. május-szeptember
1939-08-16 [1312]
/A rózsahegyi Közvetítés folytatása./ Ha/St - Mit érnénk a legkitűnőbb repülőkkel,'ha a legelső alkalommal az ellenséghez pártolnának át? Nekünk az kell, hogy a katonát,' gárdistát, tani tét legelső sorban Hlinka szelleme töltse el. - Ma már nevetnünk kell azokon, okik azt hitték, 'ha valamelyik katona vagy valamelyik Intellé£tuel cserben hagy bennünket, akkor mindent elveszítünk .. A kormány és a szlovák nézet vezetői nem riadtak vissza radikális vágástól s ez által megmentették a nemzetet. - Mindenkor Istenre tárnaszkodunk, "de nem feledkezünk meg a közmondásról "segits magadon s Isten is megsegít 17 , ami érvényes az egyén életében, érvényes a'.nemzet életében is. Szükség esetén a nemzetnek is mo^ kell ragadni a kezet, amely megmenti életét. Ezt cselekedte Tiso kormánya, ezt cselekedte Hlinka. nemzete is. - , ereszt ények vagyunk, de szlovákok is. Nemrégen azt a hirt kezdték terjeszteni, hogy keresztény létünket pusztulás fenyegeti és hogy jobb volna" 1- ha már mint szlovákok nem maradhatunk fenn- legalább mint keresztények ebben vagy amabban a keresztény tengerben keresnénk menedéket. - Nincsen nagyobb bün az ilyen beszédnél. A szlovák mindig keresztény volt és ezt a két fogalmat sohasem lehet egymástól elválasztani. ^ - . arári kezet nyújtottunk északja dél, nyugat ós mindenfelé,' barátságot kerestünk^ jóban akartunk lenni mindenkivel. Milyen volt azonban a válasz? Tudjátok, hogy válaszoltak délen, tudjátok miképpen feleltek északon. - Mi mint keresztények és szlovákok kijelentjük, hogy hajlandók vagyunk baráti kezet nyújtani, de sohasem testvéreink sirja felett, sohasem a délen vagy északon élő testvéreink szabadságinak sir ja felett. Csak akkor vagyunk hajlandók kézfogásra, ha cz a kézfogás szerencsétlen testvéreink szabadságát ás megváltását jelenti. - Megtanultuk, hogy a nemzetek életében a "szemet sze•ért, fogat fogért" elve érvényesül. - Ma azt a hirt kaptuk, hogy déli szomszédunknál 'mindenkinek, aki állami szolgálatban akar maradni és nincsen magyar neve,' meg kell magyarosítania a nevét. - Más birokot is kaptunk; tömegesen érkeznek hozzánk- emberek- nem szlovákok is- akiktől egyet-mást hallunk az ottani életről, ^áléban nevetséges, ha kifogásokat hallunk a szlovenszkói magyarokkal való bánásmód ellen. Ittvvan például a magyar gyermekek kérdése, akiket a Balatonnál akartak nyaraltatni.. ' - Éppen tegnap érdekes bizonyítékát kaptuk annak, hogy kor.-, monyunk minden kérdésben mindig jogosan és Igazságosan járt cl, igy ezeknek a gyermekeknek a kérdésében isi A magyarok, szervezték 300 gyermekbek magyarországi nyaraitatását és rettenetes volt a lárma és egymást követték az intervenciók,' amikor kormányunk a nyaraltatást nem engedélyezte, sőt még ma is szidalmaznak bennünket embert ele nségünk és nom keresztényi eljárásunk miatt. Tegnap az egyik budapesti lapban tudósítást olvastunk ozolírái a gyermekekről, akikot a Balaton helyett a Magastátrába vittek nyaralni. A cikk Írónője elmondja, hogy nem tudott a gyermekekkel beszélni,' mert szlovákok voltak. Három gyermek közül' kettő csak szlovákul tudott, a harmadik valahogyan törte a magyar nyelvet. Ezeket a gyermekeket akarták elvinni a Balatonhoz, hogy megmérgezzék lelküket és hogy elnemzet ietlenitsék őket. Brutalitást látnak abban, hogy gyermekeink mérgezését és elnemzetietlenl-tóftS-h nom riadtuk mea. /Folytatása következik./
