Rádiófigyelő, 1939. május-szeptember
1939-07-15 [1312]
Ha/Ha A szlovenszkói rádiók a 17.50órai magyarnyelvű adásban jelentették,hogy Pozsonyban szombaton alái r tják a... szlo vá k- svá j o i áru, c sere -eg y ezmén/t. A megállapodást Eeller Pál, a svájci 'küldöttség vezetője,es Medricky szlovák gazda ságügyi miniszter irta alá. Az egyezmény szövegét hétfőn hozzák nyilvánosságra. • x X 3€ Ugyan abban az adásban ismertették Klinovskynak, a szlovák gabonatársaság elnökének előadását a társaság feladatairól és eddigi munka járói. Klinovsky dr többek között köz öl te, hogy a szlovák gabonat árs aság^ június- 15éi g 4000 yagón gabonát vásár o 11, amelynek egy részét tároIíakTmásik ré sz ét Svá j cba, Hollan diába ő s Angliába adták el. Ezek az államok főképen árpát vásároltak a szlovák gabona társaságtól. Németország3000 vágón lisztet vásárolt a tár saságtól. Ennek egy részét már leszállították,a többit-- a, megvásárolt mennyiségnek körülbelül kétharmadát - augusztus folyamán szállítják le.^e metoragág Bzlovenszkótól a nemosvalutá ju o rszá g ok b an e l nem, adh ató mezó^azSas^d, felesleget végjei átl" Ha/Tó l i s"z 1 o v á'k i a i rádiók 18.35 órakor a német nyelvű adásban hosszasan ismertettélf'.Karassek-Langer Károlynak a DEüTSCHES V011KSTUM IM StiDOSTEN cimü folyóiratban megjelent cikkét a magyarországi németségről, A bemondó bevez »M megemlítette^"hogy ez á kérdés igen élénké foglalkoztatja a német újságokat és folyéiratokatíj Karassek-Langer cikkébeim bőven idézi magyar íróknak e tárgyról kifeftett gondolatait, Karassek*' Xanger cikke- mondotta a bemhfc.dó- igen világos, bár nem mindig örvendetes képet nyújt a magyaroknak az asszimiláoiórólT. és a faji kérdésről vallott nézeteiről.A szeraő szerint a német né^p Európában különös en két h al yen játsz ot t rendkívül .jelefrtős sze repet, még l pdig,Ma gyar ors zágon és Een gyelorszag ban., Különö sen Magyarországon a németség nagy mért ékben" hozzájárul; áhhoz7"~hogy a magyarság kiterjeszthette népi terét /Volksboden/.A németek által' alapított városokban a lakosság kicserélődött /"ümvolkung"/ és egy,eddig hiányió sajáá /"Landeseigene"/ középréteg jött létre.. Ennek a rétegnek nagy része jutott az állami és társadalmi élet kialakulásabam és fontos szerepet játszott az ország történelmében és kultúrájában.A német ejék számára ez a fejlődés súlyos vesz tősé get jolon gtf ame Ív a Ba5a5niai m'edenc ében még* lény^gesjm-nagvahlx.. mint Ee ngyelor szágjxin. A népi átcsoportülás /"ümvolkung"/ nagy méré|tjt> ben f "oglakottatta a magyar tudósokat is,' akik azonban mindig arra törekedtek,; hogy a veszteségeket, amelyek a nemetekét az asszimiláció következtében érték, természetes nek és jogosultnak tüntessék fel., A" kérdés teljesen kikerült a német-magyar eszmecserék köréből és tisztára magyar vitává vált.: A vitát ' Szckfü Gyula magyar történelem tüdős indító bta meg Schíjbtenhelra Edéről, egy 1849-ben Magyarországon elesett németről irt cikkévelj 193!?-ban a Schittenhelm-vitát • * a szentistváni es-zméről ós a magyar állam küldetéséről szóló vita váltotta fel., A mit év sz. p jtemberi események után ez a téma teljesen eltűnt a magyar sajtéból. A vita eredménye nagyjában az volt, hogy az asszimilá- : ció kérdését nagyitőüveg alá tették. A kér désről birálóan és bizalmatlanul kezdtek irni és nem hiányoztak a németség elleni támadésok sem. /. Folytatása következik./
