Rádiófigyelő, 1939. május-szeptember

1939-07-09 [1312]

BIZALMAS! 1953, július 9, 22 óm—per*. 53, szára. / Küéföldi szlovákoknak szóló adás második folytatása, /Kirschbaum beszédének folytatása,/ Tó/Tó Pompás hadseregünk van; ha látták volna döngőléptü katonáink disz felvonulását azok, akik spárgán űügg© fegyverekkel, toprongyoson vonultak fel ellenünk, lovagiasan megfutamodnának

lAki nemzetünk joga? után nyújtaná ki kezét,' az egész nemzet ellenállasával találkoznék a gy ennek tői" az aggokig. Azoknak, akik nem engedik a szlovák lobogó használatát, eltiltják a gyermeket a"szlovák beszédtől, eszükbe juttatjuk '

3 saját költőjük szavait ;Petrovi cs-Petőfi igy kiáltott" fel: "Most kér a né£, most adjatok neki.Nem tudjátok^ milyen szörnyű a nép,ha nem kér,de vesz, ragad? "-Az egész vdlág lelki ismert! térő hivatkozunk," hogy százezrekre menő 'szlovák kisebbség kikerüljön a kemény idegen uralom alól

.Hiszünk Istonben,"hogy ez sikerülni fognia pedig testveroinktcei ,jogtalanságok ". történnek, azzal kell számolni, hogy mi is retorziókkal." a reciprocitáseszközeivel fogunk élni. Amilyen mér fékkel a mieinknek mérnek,"'ugyanolyan mértékkel fogunk mi is mér ni. Ha mieink nem találnak szánalomra^ ne ki- '. vá-nják,'tőlünk, hogy szánalommal legyünk annak a nemzetnek tagjai iránt, amelynek osak'néhány tízezer tagja el nálunk, mig ott százezrekre menő tömeg szénved.; Amig test vércinkek a legelemibb emberi jogoka^ sem biz; tositják, no csodálkozzanak, ha az itteni magyarság uj Ságjai ,

c egy osülot ci s t b, tesszük ke z ünko % sőt, ha szükség lesz^szabadságukr

a is I 10 Minden szenvedés es jogtalanság, arai testvéreinket éri» mogorősiti hitünket, hogy mindez csak "siöttetix a leszámolás napját;!. 3£ x x Fa/Tó/Ku " Ezután a SLO VENSKA JEDNOTA megjelent számaiból idéztek részi eteket,

1 amelyekhez bő kommentárokat fűztek.- t Azt hittük, hogy a magyarok, akiknek történeimé ugyanúgy t a szabadság iránti harcok töltik ki," mint %iíenket,több megértést tantisitanak majd a szlovák'kisebbség kulturális ózabadságtör ck¥ér..eei iránt.); Élihez hozzáfűzhetjük, hogy ugy látszik a magyarok elfelejtették- • az elmúlt kisebbségi sorsot, mert á szlovák kisebbségnek most azoknak a jogoknak torodé-két sem adják meg," amelyeket ők a kisobbségi sojssban élvozt ek. Magvar ország nem nagyhatalom

, mint arailyen a há- * botu előtt az osztrák-magyar monarchia keretébon volt és mégis azt hiszi

; hogy erőszakkal min

den

t leigázhat . A teljes konszolidáció és megelégedés első feltétele az igezaág. Szomorú látványt nyújtanak a Magyarországhoz visszacsatolt tiszta szlovák területen látható magyarnyelvű feliratok. Ha az emberek e területen némák lennének, akkor azt hihetné mindenki, aki arra, utazik, hegy az Alföldön jár. Szlovák testvéreink azonban hála Istennek nem felejtették el a szlovák szót és ha szlovák szót hallunk, akkor tudjuk, hogy itt mindenütt szlovákok élnek. A Slovenská ^ednotának a szlovákság helyzetéről irt cikkéhez a következőket Aegyezzük meg: A magyarok ugy látszik még mindig Apponyi és Tisza Kálmán • agyarországában élnek. Azt szeretnénk, ha Magyarországot Scotus Viktorok járnák be és tennének tanúságot a világ szine előtt, hogy valóban igy áll a dolog, /folytatása következik/