Rádiófigyelő, 1939. május-szeptember

1939-05-03 [1312]

o\S i /is / Bercsényi előadásának folytatása./ Ko/Bi Basch dr. a magyarországi németek vezére vasárnap- ' :. : Gzikón felszólalt az ottani németek helyi szervezetének fjegalakulásán. Ez volt a magyarországi németek eiső nyilvános manifesztációja Magyarország fennállása óta. A manifesztációs gyűlésen még a soviniszta magyar sajtó bevallása szerint is 30 ezer német jelent meg. Mindez magábanvéve még nem volna semmi különös, azonban azok a tünetek és utóhangok, amelyek a hétfői magyar sajtóban a czikéi gy illess el kapcsolatban jelentek meg J. igen jellemzőek a magyarok őszintétlen, ségére. A magyaroknak bizonyára sok r . . fejtörést és nagy elhatározást jelent az,hogy a szentistváni eszmével szakitaniok kellett,amely az ilyen jogok szabadságát nem ismerte. Mialatt -Teleki gróf miniszterelnök Hitler kancellárral és a német államférfiakkal baráti kézfogással pecsételte meg a német-magyar viszonyt,azalatt éreznie kelletett hogy ez nem más üres frázisnál,mert ugyanaznap a magyar hatóságok odahaza enzel homlokegyenest ellenkező bizonyítékát adták,A magyar hatóságok ^'eleki távolléte alatt olyan cselekedetekhez folamodtak,amelyért Teleikenekyismerve az ő puritánságát Hitler kancellár előtt pirulnia kelletett. Ugyanis u magyar sajtó olyan lcboesmérloen és lealázóan foglalkozott a magyarországi németek czikói gyűlésével kapcsolatban, hogyjfez somniiesetre sem szolgálja az "őszinte magyar-német barátságot''". A 8. ÓRAI ÚJSÁ

G- a czikói német ünnepségről ugy ir, mintha Czikón nem egy" nagy nemzeti"kisebbség jogaikért küzdő gyűlése lett volna,hanem egy marhavásár.A Cap krokodilkönnyket hulllat afölött,hogy a magyar hatóságok nem léptek közbe erélyesebben a nemetek ellen,és a^Heil'' köszöntéssel köszöntsék vezérüket.A lap hazaárulást lát abban,hogy egy nemzeti kisebbség,amelynek anyaországával Magyarország "őszinte barátságot" táplál.A magyar hatóságok a gyűlésre minden előkészületet megtettek és a magyar zsandárszuronyok százával csillogtak a fegyelmezett németek feje fölött.Csak a német fegyelmezettségnek köszönhető,hogy zsandárgolyó ezúttal nem oltott ki emberéletet. A magyar sajtó és a magyar közvélemény lépten-nyomon sértegeti a nemzetiségeket, és tisztességes elnevezésük helyett mindegyiket gyunynévvcl illett.A magyarországi németeknfc'. sem hívják a magyarok tisztességes hevükön,hanem sváboknak nevezik őket,amely egy németre nézve a legnagyobb sér. tés. A 700.000 német kisebbség sorsa a Birodalom nyoma-' sa következtében mégis javulni kezd,azonban a 450.000 főnyi ruszin a 60QQOO ezer főnyi szlovák 150 ezer főnyi román és a kétszázezer főnyi szerb-horvát kisebbség helyzete továbbra is elviselhetetlen. Teleki magyr miniszterelnök Berlinben bizonyosan nem dicsekedett a vitéz magyar hadsereg tagjainak Koletszlovákiában való betörésével és garázdálkodásává]..Nem igen vallotta be azt,hogy a magyar hadsereg tisztjeinek parancsára német zászlókat lőttek le a Keletszlovákiai határ mentén akkor

t amikor a szlovák nemlet Hitler vezér 50 éves születés napját ünnepelte és annak örömérc füzetté ki a horogkeresztes lobogót. Azzal sem igen dicsekedhetett Tol&ki Berlinben, amit különben már Berlinben előbb tudtak mint talán Teleki maga,hogy Meczenzéf mellett Kaspar'nevü németnek a magyar katona gyilkos golyója csak azért oltaotta ki életét,mert németnek vallotta magát. A magyar sajtó süket mindezekkel a tényekkel szemben és ugy viselkedik,mintha mind erről tudomása sem volna. Ajánlatosnak tartótr" tuk onn^feljegyzését,a jövő szempontjából;hogy a világ tudomást szerzzzon a magyarok igazi arculatáról, ^