Rádiófigyelő, 1939. május-szeptember
1939-05-28 [1312]
/A varsói külpolitikai szemle folytatása./ M/Tó Később a rádió Angliámk?ffionzigi kérdésre vonatkozó maga tartását ismertette," az angol újságcikkek nyomán sztigte le az angol véleményt, mely szerint á danzigi őslakosság nem kivan ja a kalandpolitikát • az". Anschluss-'hangulatot csak a Németországból betódult és a szabad város határain kivül ncvolt es kiképzett féktelen agitátor ifjúság szitja. Anglia magállapito11a már, hogy a danzigi németség semmivel sincs jobban elnyomva mint' a - berlini.. A danzigi őslakosság már régen megszűnt saját sorsát intézni^ helyette, a bérlik parancsnokság alatt álló s Németországból beözönlő tényezők unalkodnak.A legutóbb észlelt provokációknak kettős oéljuk van \ még peglg az izgalmat és feszültséget állandóan növelni és a lenygel vámőrság munkájának megakadályozásával a hadi szer csempészést 1 hetovó tenni. Anglia tisztában'van vele,' hogy Németország'kezében Danzig katonai bázissá változnék át," cumi pedig nemcsak Gdyniát, hanem az egész lengyel tengermellékét veszlyeztetnó. Az egész danzigi kérdés tehát egyáltalán nem nemzetiségi, hanem kifejezetten és kizárólag stratégiai^ kérdés. Anglia jobban megtanulta Danzig történelmet\ mint sokan máspk , akikot az talán jobban érdekelhetne. Igazjí hogy Anglia lassan tanul, de legalább alaposon,Tó/Tó A szlovákiai , állomások 20 ; 00 órakor közvetített "A külföldi szlovákok órája" reláció keretében Körper Károly kanonokot szólaltatták meg. ' 'Körper hangoztatta^ hogy a pünkösdi ünnepek ezidén^ örömteljesen telnek;' de ez örömbe üröm is vegyül,' mert Surány^ MegySr y Komját stb. elszakított szlováksága'nem ünnepelhet a szabad szlovák államban.Nem tart ez már soká- mondotta-; nincs ma már nemzet, amely felosztani engedi magát!- Rabszolgalolkek lennék; ha Ígért -talán jobb darab kenyérért ismét járomba hajtanánk fejünket. Különben hová is mennénk?IA, Vélt monarchia népei között Aa szlovák volt a legtehetségesebb, legzseniálisabb nép. A loíjo'cb papokat, tanítókat, katonákat mi adtuk; a mi munkásaink voltak a aLogszorgalxaasabbak. Akik ma csáMtgatnak bennünket; hem földünket akarjak tulajdonképpen, hanem lelkű -, szellemünket; zsenialitásunkat. De ma már más emberek vagyuhk és nem cngcdünklNcmrégon bebizonyítottuk, hogy ^megtudjuk védeni ha-~ zánkat; még növekszünk és gyarapogunk nemzetünkben és szellemünkbon,- nyur> godtan reméljük, hogy eljön o megváltás órája és mindjáj ai egyek leszünk. Ma szlovák nép nem vágyik "dzsentriségré £, vagy címekre; csak a munkát booEüli.A külföldi szlovákoknak üzenem, hogy ők sokkal magasabb erkölcsi szinten állanak,' mint ellenfeleik,' akik csak szlovák szolgálókat és-'.pé(53*.tja»icát lájnák bennük.Nálunk nincsen különbség béres é s ur között. A szlovák nyelvnek még kifejezései sincsenek a sok különféle magas cim meghatározására, mert itt az isteni törvény értelmében mindenki egyenlő; nálunk a miniszter is csak "to", a jegyző is az. Csak rabszolgaleikok' gyöaörködnok a címe n-»on é* hajolnak hétrét mikor azt kimondják. Nem tudom, hogyan szokjatok i U rg olt -kvl, do nem is'fog jojtok.megszokni; mert büszke lelketek megvetéssel fordul cl ilyesmitől .Ha fegyvorekkcl is terrorizálnak benneteket; omolt fővel valljátok magatokat szlovákoknak.- Aki a szlovák emberben másodrendű lényt akarna látni; tudjátok meg, hogy pogánymedra gondolkozik és megérdemli Isten ostorát.-