Rádiófigyelő, 1938

1938-10-29 [1310]

Tó/Tó Mindhárom szlovákiai adó 10,00-kor "Slovákia védelme" cimü adásában szlovák és magyar nyelven a következő közleményt adta le: Nem kerülte el figyelmünket a magyar rádiónak az utóbbi napokban megváltozott beszédmodora.Ennek a változásnak természetesen elsősorban mi szlovákok örülnáv-Jfés ha ezt az őszinte barári közeledés jelének vehet nők, mert mi mindenekelőtt a szom­szédainkkal akarunk békés, baráti összhangot teremteni. Sajnos azonban meg kellett állapitanunk, hogy ez a fordulat tisztára agi­tációs és propangandisztikus célokból történt.Tudjuk mi azt nagyon jól, hogy miért lettünk egyszerre " szlovák testvér ek" n?. p.driigl '. _ ~~ "felvidéki buta tótok" helyett! ígérnek nekünk füt-fát, hangoztatják minduntalan, hogy a szlovákok a visszacsatolandó területeken meg­tarthatják állásaikat stb. Mi már ismerjük ezt! A magyarok most kézenfogva szeretnének bennünket vezetni és támogatni, mi azon­ban már régen arra törekszünk, hogy a magunk lábán járjunk, mégpe­dig scját,szabad hazánk földjén. Hogy mennyire komolyan vehetjük a magyarok Ígérgeté­seit ós szép szavait arra példa,hogy mindazoknak a szlovákoknak a neveit,akik fiolájukért és hazájukőrt dolgoznak jegyzékbe foglalták, hogy ennek alapján megbosszulhassák magukat rajtuk.Mindézeknek akasztófát Ígérnek,de nem v lami közönséges akasztófát,hanem legalább is olyan magasat,mint a kassai kiállításon felállított ugrótorony, volt,Mi még ne iii_ f el ejtet tiük . o 1, " a régi jé időket"! Az egyik oldalon szavak és ígéretek, a másik oldal onmegdo^enTo ellentétben álló tények. Hogy milyen so rs várna ránk a magyar g , uralom alatt, azt nagyon jól tudjuk,mert ismerjük már a multat., és még nem száradtak fel a könnyek, még nem mgsódtc.k el a — múlt kellemetlen emlékei . f^ÖA**!/* \~r HM ' tkf ^~ A magyar nemzetiségi politikára jellemző Wrünwald .„Bélának 1078-ban ki-.dott "-Felvidék" cimü munka ja *|D mag yar állam jövője csak ugy v^n "Biztos it va, ha megteremti az egynyelvű áTiaHöt". Az állam boldogulása csak magyar uralom ós vezetés alatt érhető el. yCéUunk az legyemfThogy az egyes nemzet in-égek, mint t ót ok, szer bek, oláhok stb. asszimilációja mennél előbb megtörténjék,mert mindezek a nemzetiségek veszedelmet jelentenek a m gyar állameszme és kul­túra szempontjából.-' , A tót paraszt: beszélhet az anya­nyelvén,de a tót intelligenciának magyarul kell be szólni elmert aki nem beszél magyarul nem lehet hazafi , legfel jobb hazaáruló. A tótokkal nem lehet kiegyezni és ezért egyetlen eszköz van: ki.irtani őket .Ha a magyarok élni. -karnak haladéktalanul asszimilál­ni ok kell r többi nemzetiséggel,"" Ezer és ezer,magyar gondolkodott igy és bizony gondolkodik még ma is igy.És egy tapodtat sem enged az egyetemes magyar állameszme gondolatónak mogvalósitásáb~o 1 .Hihetünk e tehát az édes szavaknak és a különböző csábitó Ígéretnek, A magyar törekvésekre egy második jellemző példát is hozhatunk fel és pedig Kostenszky Géza..; 1893-ból származó " Nemzeti politika a Felvidéken cimü brosúráját .Ebben a szerző szégyenkezés nélkül b,.vallja ,hőgy " vessük el a konvencionális h kf V-S^^éJO t,hogy nem akar juk megfosztani a nemzetiségeket nyel­vüktől es kultúráltuktól.* ,< , , , .. , /folyt „kov./

Next

/
Thumbnails
Contents