Rádiófigyelő, 1938
1938-12-23 [1310]
Tő/Tó A s z 1 o v á k 1 a i állomások 19.30 porckor Kirscb.bc.um dr. közlekedő si államtitkár szlováknyelvü előadását'közveti tették népszavazás ésamMonlró kérdéséről" cinen, amelynek során a követ ke zoke t mondó t 'ta": A magyarok 20 éven keresztül terjesztették rcvizionisztikus jelszavaikat az egész világon; fiatalságukat ebben az eszmében nevelték, hatalmas összegeket áldoztak erre a célra,'pedig revizionista törekvéseiket igen kevéssé tudták megokolni. 1918-ban Európa uj térképét az önrendelkezési jog alapján alkották meg; emellett az etnográfiai határokra is - a lehetőség szerint^ tekintettel voltak. f A magyarok revizionista törekvéseinek főargumentumba Szent István koronájához kapcsolt történelmi jog hangoztatása volt.v Ez a fikció nem állhatott helyt a volt Magyarország nemzeteinek követeléseivel szemben. Ma a szlovák nemzet kezdi meg revizionistikus tevékenységét éppen avval az állammal szemben, amely 20 éven át követelt reviziőt a maga számára. A bécsi döntés alkalmával csak a magyarok követelései voltak irányadók.Nem akad ma már senki, aki azt állítaná,hogy a mai határoka*\szlovák nemzet akaratával és beleegyezésével vonták neg. Ezt rögtön a bécsi döntés után miniszterelnökünk is hangsúlyozta. Nyilt és titkos vágyaink és követeléseink Durcsánszky miniszter minapi beszédében jutottak kifőjozósrc,aki az európai béke ós a magyaok ááltal elnyomott szlovákok érdekében' emelte•fel'szavát. /A felolvasó itt idézte Durcsánszky beszédének /R.F.1938.XII.20. 8-9 szám/ befejező részét/. Durcsánszky miniszter az egész világ közvéleményéhez cimezte beszédét, de elsősorban a világ ifjúságához szólt.- A miniszter a szlovák ifjúság szivéből beszélt; legelsősorban a fiatalság kötelessége a nemzeti ideálokat mogvakósitani; minden erejükkel arra kell törekedniök, hogy a kivándorolt ós tőlünk elszakított testvéreinket visszahozzéik a hazának. Harcunk, amelyet a népszavazás érdekében megindítottunk, oly igaz és jogos, mint kevés politikai harc. Javunkra szól minden körülmény, ami csak tekintetbe jöhet. RjgJCUS J ó nkat népszavazás utjá n a karjuk meg va 1 ó s i ta n i. Móg. attól sem f élünk, ha a marva rak az el c se. tol~ "t orüle t o n éTo~ m agy arokI nak is adnak szavazati jogot, ha evvol fogu kkal/erőszak " alkalmazás a ffa* nélkdl élhetnek . Mi nem felünk! ~ ~ ' * A bécsi diktatum~"következtébon több mint uimfai,millió * szlovákot csatoltak K . *••- akaratuk ellenére- Magyarorszaghoz, amellyel sem közös nyelvük, s eme kultúra juk, som közös politikai ós nemzeti i eszményeik nincsenek. A magyaroknak az az érvé. hoev a ví a Sí S 1 / 616 ^ zódv f'magyar területeken telepedtek le, nem áll I „tilt: Meg kell gondolnunk, hogy a^lovákiai^sszefüggő na|yobb magyar I ^etejc^lckop..keletkezte k, ami kof^ámigyaYoküT töföm^TmSw^^ \ ffgffi » ^H^^ ^g^^-^ck. A szlovákok akkor~veh3égszeréfoéh A fogadtak okét. Vájjon ezért, hálából, ma szenvedniök kell? ' w . . Kirsbaum ezután a visszacsatolás gazdasági indokairól gyar országhoz tetemes ré-ze n 1S ZSldo es mágbás-kézen van a földbirtok
