Rádiófigyelő, 1938
1938-12-09 [1310]
Fu/Bi A csehszlovákiai rádió Prága II. 20.35 órai románnyolvü hiradásában ismertette azt az interjút, amelyet Volosin ruszin miniszterelnök adott a Ncya Sloboda munkatársának. Volosin, kijelentette. hogy elitéli Lengyelországnak azon erőfeszítését miszerint a Ruszin földet el kell szakitani Csehszlovákiától. Wélásak lehetünk Németországnak - mondotta Volosin - hogy nem lettünk újra a magyar ok rabjai . Ugyanakkor hálásak lehetünk Romániának is, hogy élelmiszerrel láthatjuk el a huszinföld népét, xxx Prágai jelentés szerint az első ner. amelyet v >.- - már az uj Cseh-Szlovákiában tárgyalnak le.a Bródv-féle nor lesz . Hint ismeretes Bródy András á"'Ruszinfold első miniszterelnökét államellenes tevékenység miatt tartóztatták le és azóta, is fogságban van. A prágai ügyészség most késziti el a Bródy ügyben a vádiratot. Bródyt többek között azzal is vádolják, hogy összeköttetésben állott Fencikkel, oki jelenleg-a magyar parlament tagja. A házkutatás alkal mával Bródv_ lakásán 600.000. pengőt találtak , ami 3 millió' "'és eh kő rónának felei meg, Úm Pu/Bi A bukaresti rádióban 19.00 órakor Jorga Miklpw egyetemi tanár román királyi tanácsos " A nemzetiséghez való visszat érés: joga " címmel tartott előadást , amelyben kizárólag Magyarország gal foglalkozftt Előadása elején hangsúlyozta, hogy a magyar állam mindenkoron egyetemes keresztény nem pedig nemzeti állam volt. Ennek ellenére Magvarország nemzeti államnak nevezi magát és ezen a cimen történelmi jogra hivatkozik. A történelmi jog, - Jorga szerint --olyan jog, amelynek alapján az egész világnak volna valami kérni való ja. Ez a jog megzavarja a világbékét és ezért a magyaroknak le kell mondan-iók a történelmi jogról. Fel kell hagy ni ók ezen kérdés "'állandó hangoztatását , Hiszen van Magyarországon elég más égető és megoldásra váró kérdé s, mint pl. a társadalmi kérdés, a parasztság kérdése, a földreform Re rdese es a valódi magyar kultúra megteremtésének kérdése. Ezeket old ja meg Imrédy miniszterelnök. Magyarországnak békében kell hagynia a világot a történelmi joggal, mert ennek nincsen semmi értelme. A történelmi joggal szembehelyezte^ Jorga az általa kitalált "-nemzetiséghez való visszatérési jogot. " Rámutatott arra, hogy a történelem tanúbizonysága szerint a nemzetiségeket nem lehet elnemzetietleniteni még akkor sem, ha sikerül rájuk kényszeríteni az uralkodó nemzet nyelvét, vagv, vallását, mert lélekben mindig ahhoz a fajhoz fogjék magukat közeljérezni, amelyhez " ^lnemzetietlenitésük " előtt tartoztak, .lólda erre a zsid^oság, amely Németországban például elhagyta nyelvét, a zsidó ujságirók csak német nyelven irtak, azonban Írásaikon mindig meglátszott, az, hogy a zsidó^fajhoz tartoznak. Minden desíiacionalizóló kisérlet tehát eredménytelenül végződik, ezért a nemzeti állam feladata az. hogy az elnemzQtiefl BUJtósn e k k itett népeket visszavezesse eredeti nemzetiségükhöz. Ez nemcsak az egymás mellett élő népekre nézve, hanem az egész emberiségre nézve valóságos haszon. Jorga ezután feltette a kérdést, mi az állam kötelessége? / folyt, következik /
