Rádiófigyelő, 1938
1938-11-01 [1310]
/Az amerikai ruszinok és szlovákok távirata, folytatás,/ Ko/BJ A magyar mi nisz tor elnökhöz intézett táviraton különböző nevek szerepelnek, .amelyekre] a világ ezidoig vajmi keveset hallott, A mai konjunkturális idokb.cn ., amikor olcsó pénzért minden arierikai sző libaben nevelt ruszin, vagy szlovák, hazájától elszakadt emberj kapható az ilyen megrendelt táviratokat és memorandumokat aláB T Írül t hó m is csoda, hogy a magyar miniszterelnökhöz intézett táviraton olyan sok név szerepel. Nem vonjuk kétségbe a távirat szövegét és azt, hogy a távirat Amerikából tényleg meg is érkezett a budapesti miniszterelnöki palotába, azonban a budapesti rádió nem veszi tőlünk rossznéven, ha egyben kételkedni merünk. Megszoktuk már a budapesti rádiótól azt, hogy állításaiban sohasem konzekvens. Különösen az utóbbi időbon olyan kézzelfogható hazugságokkal lépett a nyilvánosság elé, hogy önként is adódik az a kéidés, vajon ezek a nevek, amelyeket a magyar miniszterelnökhöz intézett táviratban felsorolt, igazak-e, avagy az Egyesült Államok valamelyik városának telefonkönyvéből kerültök a budapesti rádió mikrofonja elé, Nem túlozunk akkor, ha az utóbbinak adunk igazat KO/BJ A pozsonyi adó este 9 óra 18 perckor magyar nyelven a következőket jelentette: A budapesti rádió azt a hirt kürtölte világgá, hogy a szlovenszkói németek vissza kívánkoznak Magyarországhoz. Hogy ez a hir mennyire hamis, valótlan, legjobbon bizonyítja az, hogy a szlovákhi németeknek eszükbe sem jut, hogy Magyarországhoz visszakívánkoznának, éppen ellenkezőleg, különösön az utóbbi időben, többizben kihangsúlyozták, hogy Magyarországhoz semmi körülmények között som akar— nak tartozni* A magyar rádió azt is jelentette, hogy a 20 éves cseh uralom alatt a szlovákhi németek száma az 1918-as állapothoz viszonyítva feltűnően csökkent. A budapesti rádió már odáig sülyedt, hogy még a szembetűnő és kézzelfogható ró nyéket is megakarja hamisítani, -o nézzük az adatokat: ' ... ' „ ' ... • :• á. -lá..^ a A szlovákiai németek száma az 1930. évi csehszlovák statisztikai adatok szer int,az 1910. évi magyar népszámlálási adataival szemben 30^-kal emelkedett. A magyar uralom alatt : - a németség számaránya nemcsak hogy évről-évre apadt, mert a németek is kényszerítve voltak ; _„ .• magukat magyaroknak vallani, hanom nem volt egyetlen elemi iskolájuk, kulturintézetük és sajtójuk. Ezzel szemben a csehszlovák köztársaságban van 126 németnyelvű elemi ' j •., 18 polgári és 8 középiskolájuk. Ettől eltekintve egyenlő állsrpolgárok. A szlovákiai németek nem egyizben kifejezték hálájukat a csehszlovák kormánynak, azért az előzékenységért, amelyben a csehszlovák kormány őket részesítette. *jaig a csehszlovák kormány a németséggel igy bánt, és a jövőben is a legszolidárisabban fog velük bánni, addig a magyar rezsim teljes kipusztitásukra tört. A szlovákiai németség vezére, Karmasin dr. pár nappal ezelőtt kijelentette, hogy a Birodalmi Vezér parancsának engedelmeskedik, amikor a szlovenszkói németség akaratát abban fejezi ki, hogy ők Csehszlovákia határain belül akarnak maradni. A szlovákiai németek nem kívánkozhatnak oda, ahol 2 ni11lé főnyi fajtóstvéreiknek még ma sincs meg a log) primitívebb joguk. Erről r. P f ni Ti ió-rr.i is a világ már mitsem tud, mert •'a magyar statis zt ikák alig egy milliQ németet mutatnak ki.