Rádiófigyelő, 1938
1938-10-31 [1310]
Ha/ha Mindhárom szlovenszkói adó délután 1.45 órakor Jávor János szlováknyelvü előadását közvetítette "Selmecbánya üzen Budapestnek" címen. Az elpadás következőképen hangzott: A Hontvármegye és Selmecbánya cimü pompás kiállítású monográfiában a 124-ik oldalon következőket olvassuk: "Noha a bányamunkásosztály a XlV-ik században már egészen szlovák volt, továbbra is magyarul érzett. "Amilyen magyark volt Selmecbánya népe,olyan magyar ma is.Szitnyai Zoltán magyar iró "Hodinai Hódinak" cimü ^ müvében szintén azt állit ja,hogy Selmecbánya lakosságának kb 75 százaléka a mai napig is-csak látszat szerint szlovák,mert szivében magyar. Igy beszélnek Budapesten az ősi szlovák városról.Buggó támogatást találnak a Selmecbányán végzett bánya- és erdőmérnököknél , akik Budapesten megalakították a volt Selmecbányái öregdiákok klubját .Ennek a klubnak a hölgytagjai nagy magyar nemzetiszínű zászlót himeztek,amelyet a Selmecbányái városi képviselőtestületnek szántak. Megértjük,hogy a magyarok nagyon szeretnék megkapni Selmecbányát,de nagyon jól tudjuk,hogy a budapesti uraknak miden romantikánál Pontosabbak Selmecbánya bányavállalatai és gyárai.A magyaroknak nincsen szükségük a szegény bányamunkásságra,hanem Selmecbánya természeti kincseire,amelyek 1918-ig a magyar gazdasági politika következtében kiaknázatlanok maradtak,Amellett a magyar propaganda szégyentelenül azt állit ja,hogy a magyarok fel akarják szabadítani a magyarul érző népet. Foglalkozzunk kissé Selmecbánya történelmével.Senki a világon nem érti meg a magyar elméletet,amelynek alapján lehetséges,hogy:.valaki magyarórzelmü szlovák legyen.A magyarok tudatosan valótlanságot állitanak,amikor Selmecbánya magyar jellegéről beszélnek. Német jellegét ,amely az idetelepített német bányászoknak volt köszönhető, a város már a reformáció idején teljesen elvesztette.A XIX.század elején a város tisztára szlovák volt .A szlovák megújhodás idején a polgárság is szlovák érzelmű volt;1810-ben megalakult a Selmecbányái Szlovák Tudományos társaság,a forradalmi időkben szlovák szinielőadásokat rendzetke,szlovák folyóiratokat adtak ki.A Selmecbányái szlovák nemzeti életet olyan emberek irányították,mint Palárik,Őrlik,Dobsinsky,0swald és mások.A II.József császár által elrendelt : _ . 1784 évi népszámláláskor Selmecbánya 18.774 lakosa közül csupán 3550 ember nem vallotta magát szlováknak,de ezeknek túlnyomó része német volt.1921-ben Selmecbányának 14.234 lakosa volt,közöttük csak 1430ómagyar,ma nincsenek többen,mint ennek a számnak harmadrésze .Selmecbánya népe mindig szlovák maradt .Az államfordulatig az utcákon nem szlovák szót lehetett hallani .Magyarul csak a tisztviselők és a főiskolások beszéltek.A nép magyar megszólításra "nem tudom magyarul"-lal válaszolt.Erre ma visszaemlékezhetnének a magyar urak. Sok Ígérgetésük mellett visszaemlékezhetnének arra a hallatlan nyomorra, amikor a bányászoknak nem 8,hanem 14,sőt 18 óra hosszat kellett dolgozniuk. A magyar kormánynak vissza kellene emlékeznie arra,miként tette Selmecbányát koldussá,amikor Budapestre szállíttatta a nagyértékü modelleket,könyvtárakat,gyűjteményeket,omikor kiraboltatta a pénztárakat ós Selmecbánya szegény népét élelmiszer,pénz és orvosság nélkül hagyta .Selmecbánya nem feledkezik meg erről soha sem és egész népe e gyhaagula g kiált ja :Soha,soha_sem_ térünk vissza a magyar rabságba!
