Rádiófigyelő, 1938

1938-10-25 [1310]

Ko/BJ A pozsonyi adó este 10 óra 35 perckor ' . szlovák nyelven felnivást intézett a_lakossághoz, amelyben közölte, hogy különösen a magyar-szlovák határmentén sok ügynök jár házzól-házra, akik vagy rémhireket terjesztenek, vagy a lakosságot azzal nyugtalanítják, hogy ne engedelmeskedjék a hatóságok utasításainak, mert rövidesen amúgy is }e ^ruTéTSkeTTT/magyar katonaság szállja meg^ " 1 Szlovákiának e- részét rossz 'szlovalc e"s'"iross4z ruszin'nyelven fogalmazott röpiratokkal árasztottak el. E^okot a röpiratokat részben ; magyar ügynökök, . részben pedig az éjszaka leple alatt területünk fölé merészkedő magyar repülőgépek terjesztik . Ezek az izgató tartalmú röpiratok 10x15 cm. nagyságúak és arról ismerhetők fel, hogy különböző színű papiro' vannak nyomva. Felhívjuk hallgatóinkat - mondotta - és mindenkit, hogy a röpiratok terjesztőit jelentsék^be azonnal a csendörségnél, valamint arra, hogy a röpiratokat- szedjék össze és ezeket adják át a csendőrségnek, vagy a rendörségnek. M/BJ A var s ó i adó az erős légköri zavarok miatt igen nehezen hallható. 22.55-ös hírszolgálata kapcsán közli, hogy a lengyel társadalom éber figyelemmel kiséri a magyar-cseh jegyzékváltás fejleményeit. Bármilyen legyen a cseh válaszjegyzék tartalma, annak Budapestre való megérkezését szerdán délbe, lehet várni. Sajtószemléje kapcsán a Dziennik Wieczórny cikkét ismerteti, amely kapcsolatot keres a kárpátaljai események fejlődése és a német gyarmati követelések felvetése között. Bukarestből jelenti, hogy Raczynski bukaresti lengyel nagykövet hosszas megbeszélést folytatott Comnen román külügyminiszterrel. Berlinből jelenti, hogy Ribbentrop német külügyminiszter Rómába utazik, ahol nyilván megbeszéléseket fog folytatni, melyeknek tárgya azonban még ismeretlen. 23,35 órás Ku/Ku A három szlovénszkoi adóállomás /o' 1 a s z n y e $ v ü propagandaadása szemfényve s ztésnek és ámításnak nevezte a magyar revíziós törekvéseket és hangoztatta, hogy a magyarok meg akarják téveszteni a világ közvéleményét, mert az általuk igényelt szlovalc területek mindig szlovákok, a ruszin területek pedig mindig ruszinok voltak. A szlovákok sohasem szerették a magyarokat és nem láttak bennük testvéreket \hanem elnyomókat, A szlovákság borzad az ezeréves rabság I gondolatától is és 1918-ban véglegesen döntött jövőjéről, VÉGE