Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)
1992 / 1. szám
UTÓDAI Székelyné Ungar Anikó pító „nemes ifjak társulata" a főkormányszékhez benyújtott kérvényében kifejtette, hogy a társulat „magyar nyelven írt, vagy pedig ezután írandó darabokat a nemzeti és anyai nyelv nem csekély hasznára kívánja a színház megnyitásával előadni.” A színjátszók segítségére sietett Rhédey Mihályné, aki főtéri báltermét ajánlotta fel színielőadások rendezésére. (A ma is meglévő házat emléktábla jelöli.) Rhédeyné egy évre díjtalanul átengedte a bálterem használatát, melyet persze színház céljára átalakítottak. Itt hangzottak fel tehát 1792 decemberében a nagyszerű színházi ember, Kótsi Patkó János első mondatai a „Köleséri avagy a titkos ellenkezés" című darabban. Az első társulat művelt, kitűnő tagokból állt: Kontz József, Sáska János, Verestói Mihály, Kótsi Patkó János, Jantsó Pál, Fehér János, Fehér István, Fehér Rozália, Bajkó Rozália, Keszegh Teréz, Kiss Teréz volt a társulat tagja, vezetőjük Fehér János. A vállalkozás első éve anyagi deficittel zárult. Ekkor Kótsi Patkó János állt a társulat élére, és nagy energiával, korán jóval túlmutató színházi alapelvekkel, nagy műveltséggel valóban megszervezte a kolozsvári színészetet. Az ő nevéhez fűződik az első magyar nyelvű Shakespeare-előadás: 1794. augusztus 27-én játszották el a Hamletet. A kolozsvári színjátszást felkarolták az erdélyi rendek, és felmerült az állandó kőszínház építésének gondolata. A magyar színjátszás 'nagy szerencséjére a színügyi bizottság élére Wesselényi Miklós báró került. Kótsi Patkóhoz hasonló nagy energiájú, színházszerető ember. Nemcsak a kolozsvári és az erdélyi színjátszás fellendítése fűződik nevéhez, hanem az 1800-as évek elején bizony tengődő magyar színjátszás megmentése is. Színészek egész sorát bocsátotta ki Erdélyből, akik többek között Pest-Budán is próbálkozva megteremtették a magyar színjátszás folyamatosságát. Wesselényi anyagi áldozatokat is vállalt, neki köszönhető, hogy 1803- ban lerakhatták a kolozsvári színház alapkövét. 1821. március 12-én gördült fel először a fügKótsi Patkó János Pergő Celesztin göny a Farkas utcai színházban. Főúri műkedvelők adták elő Körner Zrínyi Miklós című darabját. A következő napon a színház társulata a Korvinus Mátyás című darabbal megkezdte a színház folyamatos munkáját. Nyolcvanöt évig állt a Farkas utcai színház, művészgenerációk sora magas színvonalú drámai és operai előadásokkal tette emlékezetessé és virágoztatta fel a magyar színjátszást. 1906 szeptemberében zárultak be végleg az öreg színház kapui. Évtizedek múlva, 1934-ben a pusztuló épületet lebontották. KARCSAI KULCSÁR ISTVÁN 37
