Múzsák - Múzeumi Magazin 1992 (Budapest, 1992)

1992 / 1. szám

P ortugália középső részén, Lisszabontól északra található a mindössze ötvenezer lakost számláló Óbidos. Valamikor i. e. 700 táján alapították egy Rajna-vidékröl érkezett germán törzs tagjai. 1140 körül még majdhogynem tengerparti városnak számitott, de azóta lassanként ágas-bogas lagúnarendszer tá­volította el az Atlanti-óceántól. Óbidos lakói va­lószínűleg nem neheztelnek ezért a természetre, mert májusban évről-évre feldíszített hajókra szállva köszöntik a lagúna-ünnepet. Az ilyenkor tartott vásárokon pedig a helybeli népművészek, köztük ügyes kezű szőnyegszövők kínálják por­tékáikat. 1328-ban történt, hogy Dénes király felesége társaságában jött el ide, aki addig kér­lelte urát, mig meg nem kapta ajándékba a minden bizonnyal akkor is igen hangulatos kis várost, mely azután 1833-ig a portugál korona tulajdona maradt. Akadt művész is, akit maguk­kal ragadtak a középkort idéző városfalak, gir­begurba utcácskák, fehérre meszelt, sok virág­gal ékes házak, mert a sevillai születésű festőnö, Josefa de Óbidos itt telepedett le, s művei ma a városka számos templomában láthatók. Dolá- nyi Anna felvételei tanúskodnak arról, hogy a XX. századi látogatónak is van oka megkedvelni Óbidost. D. ZS. 29

Next

/
Thumbnails
Contents