Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)
1990 / 2. szám
A száj szerepa a beszédnél meg az ábécét, majd a mai olvasótáblához hasonló készüléken szavakat, mondatokat képzett a domború betűkből. Kempelen 1779-ben egy újabb találmányt, írógépet szerkesztett a vak lány részére, továbbá egy teljesen berendezett kézinyomdát, szedő- és nyomtatógépet készített és ajándékozott neki. Paradis Mária Kempelennek írott köszönőlevele teljes terjedelemben megjelent a Press- burger Zeitungban. A szakirodalom legkiválóbbjai mind elismerték, hogy a művésznő levelei adták az ötletet ahhoz, hogy a vakokat rendszeresen írni és olvasni tanítsák. Az ezermester Kempelen Farkas színdarabokat és verseket is írt, fordított (úgy hírlik, nyolc nyelven írt és olvasott), zömében azonban nem a nyilvánosság számára. A Zauberbuch című egy- felvonásos vígjátékát 1767-ben adták elő Pozsonyban. Az Andromeda und Perseus című színdarabját pedig 1781-ben mutatták be a bécsi udvari A gépben ülő ember már játszik színházban. Figyelemre méltó volt Kempelen képzőművészeti munkássága is. 1789-ben a bécsi művészeti akadémia tagja lett. Korának egyik legismertebb műkedvelő rézmetszője volt. Sakkozó automatájáról például három rézmetszetet készített, önarcképét a Szépművészeti Múzeum őrzi. A halála előtti években, feltehetően haladó gondolkodása miatt, Ferenc császár megvonta kegydíját. A termékeny feltaláló egy gazdag alkotó élet után nehéz körülmények között, szegényen halt meg 1804-ben, Bécsben. Sírkövére Horatius szavait vésték: „Non omnis moriar...!" (Nem halok meg egészen...!) GAJDOS GUSZTÁV A „k" hang kiejtése A sakkautomata játék közben 15
