Múzsák - Múzeumi Magazin 1990 (Budapest, 1990)

1990 / 3-4. szám

A nyugati karzat és a kápolna délkeleti nézete

A Felvidéken, a Szepességben Igló és Poprád között Csütörtökhelynél (Spissky Stvrtok) már mesziről feltűnik a román stílusú Szent László templom s a hozzá épített kétemeletes gótikus Szapolyai-kápolna impozáns együttese. A hajdani Quinto- forum avagy Szentlászlófalva vásárait csütörtöki napon tartotta, később erről kapta nevét. A község jóval a tatárjárás előtt keletkezett. Lakói többféle kiváltsággal rendelkeztek, így 1336-tól egyenesen a szepesi gróf törvényszéke alá tartoztak, aranyat bányászhattak. Csü44

A

törtökhely hajdan a Henckel grófi család székhelye volt, majd III. Fer- dinánd 1651-ben ifj. Csáky István grófnak adományozta, aki 1668-ban ferencrendi minorita kolostort alapított itt, 1672-ben pedig átadta nekik a kolostorral együtt magasabb helyen épült Szent László plébánia- templomot is.

Gótikus építőművészetünk egyik legszebb remeke a csütörtökhelyi Szent László plébániatemplom mellé épített csúcsíves, saroktámpilléres, kétszintes Szapolyai-kápolna. Szapolyai Imre emeltette, miután 1464-ben örökös szepesi grófi címet nyert, de

1487- ben bekövetkezett halála után nem ide, hanem családjának a sze- peshelyi prépostsági templomhoz tartozó kápolnájában temették el, amelyet Szapolyai István építtetett

1488- 89-ben. A sírkápolna kivitelezése az 1470-es évek elejére tehető, s feltételezhető, hogy a kápolna tervei korábbiak, melyeket ugyancsak Imre gróf gyakori bécsi tartózkodásai, nem utolsó sorban III. Frigyes udvarában folytatott tárgyalásai idején készíttetett el. A kápolna eredeti tervrajzai a bécsi egyetemi könyvtár képzőművészeti osztályán ma is megtalálhatók. A terven körül

vannak ablakok, eszerint a kápolnának különállónak kellett volna lennie. A kápolnát a tervező mester halála után húsz évvel építették, némi változtatással. Ügy látszik, hogy a helyszíni szemle után alkalmasabbnak találták hozzáépíteni a plébániatemplomhoz. Az alsó kápolnát ravatalozó helyiségnek szánták, s alatta van a családi sírbolt, de nem nyugszik benne senki. Az alsó kápolna érdekessége a mennyezet közepén húzódó gerinc, melyből mint bordák ágaznak szét és futnak össze az ívek a tartópillérekre.

A kétszintes kápolna egésze magas tömbként emelkedik a plébánia- templom déli oldalánál. A nagy ablakokkal megbontott falú felső kápolna tömegében összefogott, lábazati párkánnyal lezárt, csak kicsiny, csúcsíves fülkékből nyíló ablakpárokkal megvilágított altemplomteret magába foglaló alépítményen emelkedik. Az istentisztelet céljait szolgáló felső kápolna a palotakápolnák XIV. század óta elterjedt tagolási rendszerének hagyományaihoz alkalmazkodik. A felületeket ugyan vastag neogótikus festés borítja, s a szobrok is XIX. század végi munkák, a konzolok levéldísze azonban hiteles tanúja a késő gótikus, forgács- szerűen éles metszésű növényi orna- mens megjelenésének. A szentély záradéka fölött díszes, négykaréjos keretezésben a Szapolyai család pajzsa függ. A felső kápolna építészetileg legmerészebb megoldása a nyugati karzat. A kápolna belső szépségét emeli a kórus, mely két boltíven nyugszik középtámasz nélkül. Korlátja gazdagon díszített. Az épületegyüttest a századfordulón Schulek Frigyes tervei szerint állították helyre, ekkor kapta különösen szép, zöld tetőzetét. Festett üvegablakain a magyar történelem jeles alakjai láthatók. Az oltár középső táblaképe Szűz Mária halálát ábrázolja. Erőtlenül lecsüngő kézzel térdel az apostolok között. Fejük fölött lebeg Krisztus főpapi ornátus- ban, koronával a fején. A Mária ha- lála-kép a kápolnával egyidős. Va-