Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 2. szám
helyre. A vár 1522-ben Zápolya János birtokába került, majd 1544-től a császáriaké volt. Az olasz típusú és két másik bástyafal emelésére a XVII. század elején országgyűlési határozat alapján került sor. Az 1606-os bécsi béke után Báthory István, 1619-től Bethlen Gábor birtokában volt a vár, ezt követően Esterházy Pálé lett. A török támadás ellen a vár védelmére kirendelt császári őrség megfutamodott, így a vár harc nélkül került török kézre. Ezt követően a vártoronyban elhelyezett lőporraktár, s a vár nagy része, villámcsapás következtében felrobbant, s a törökök elhagyták a várat. A község 1685-ben szabadult fel a török megszállás alól; a vár azóta is rommaradványokból áll. Salgó vára a tatárjárás előtti erődítmény. Szabálytalan négyszögú alaprajz szerint, kúp alakú kiemelkedésen, terméskőből épült, csigavonalé falszorosokkal körülvett, belső tornyos vár. Négy méternyi átmérőjű, sziklába vájt és kitéglázott ciszternájának maradványai ma is láthatók. A várat hosszú időn át birtokló Salgó család őse a Gertrudis királyné elleni összeesküvésben részt vett Simon bán volt; a család leszármazottai megosztoztak a várat is magába foglaló birtokon. Tőlük Giskra vezérletével a husziták foglalták el, míg 1460-ban, több más várral együtt, Mátyás király foglalja vissza. A XVI. században Zápolya János, majd Guthi Országh Mihály a vár ura. A vár a török ostromoknak egy ideig ellenállt, de végül Kara Hamiza, a „fekete bég" csellel elfoglalja. A sok sérülést szenvedett várat 1593-ban Pálffy Miklós és Tieffenbach Kristóf csapatai foglalják vissza; mint erődítmény a XVII. század végére elvesztette jelentőségét. Fülek vára a megye legészakibb, ma Szlovákiához tartozó határvidékén, ugyancsak a tatárjárás előtt épült. Az erős kővár viszonylag épségben vészelte át a történelem viharait. IV. Béla a rablófészkül használt várat elkoboztatta és fiának adományozta. A pozsonyi béke értelmében lett a vár II. István, Károly Róbert, majd Zsigmond királyi birtokává. Utóbbi kétszer is elzálogosítja, harmadízben Erzsébet királyné adja zálogba a Perényi családnak. Előbb a fosztogatásairól híres Perényi Miklós, ennek halála után fia, István birtokolja a várat. Mátyás király 1483-ban, még Perényi Miklós halálhírének vétele előtt, csapatot küld a fosztogató megfenyítésére. István ágyú- tűzzel fogadja Mátyás katonáit, aki erre Lábatlani Kristóf vezette csapattal levereti Istvánt, s a várat elfoglalja. Szécsény vára külső tornyos, széles árokkal védett és fallal körülvett, ősi királyi birtok volt. A szabálytalan négyszögű alaprajz szerint épített várba az árkon át híd vezetett; maga az árok belülről palánkkal, kívülről kővel volt kiépítve. Az építmény érdekessége, hogy az említett külső árkon belül egy második, belső árok is volt, s hídon át lehetett eljutni a megerősített várkastélyhoz. A vár királyi tulajdonból lett a Zách családé, majd a XIII. század elején Simon báné. Gertrudis megölése után II. Endre a Szék családnak adományozta, ennek Falkus nevű sarja vette fel a Szécsényi nevet. A vár ezután hosszú időn át képezte pereskedés tárgyát, majd Guthi Országh Miklós nádor lett a vár és birtok ura. A törökök Drégely elfoglalásakor, 1552-ben szállták meg, tőlük 1559-ben Pálffy Miklós foglalta vissza. A helység XVIII, századi történelmi nevezetessége, hogy a vár tövében elterülő síkságon zajlott le az 1705-i országgyűlés, amelyen a nemesség II. Rákóczi Ferencet vezérlő fejedelemmé választotta. Hollókő szabálytalan alaprajz szerint épült, a meredek sziklafal csonkakúp alakú emelkedésén kiszögellő vára belső tornyos építmény. Magas falmaradványai festői látványt nyújtanak a község felöl. A sziklafal keleti oldaláról a viszonylagos épségben maradt, igen vastag, úgynevezett öregtorony kapcsolódik az egykori palotaszárny maradványaihoz; a többi oldalról jórészt csaknem teljesen elpusztult falmaradványok nyomai láthatók. A várat a Kacsics nemzetség egyik ágának leszármazottai építették. Ezek egyik sarjától, aki a királlyal szemben Csák Máté oldalára állt, Károly Róbert 1324-ben elvette, és más várakkal együtt Szécsényi Tamásnak adományozta. A vár és a birtok a huszita megszállás időszakának megszakításával, az ezt követő megegyezés létrejötte után, a XV. század közepéig a Szécsényi család tulajdonában volt. Szécsényi László két ízben is elzálogosította, így vált Guthi Országh Miklós nádor és a Losonczy család közös tulajdonává. A törökök 1552-ben foglalták el, s a terület 1693-ban szabadult fel a török megszállás alól. A vár állagromlását fokozta, hogy omla- dékköveinek egy részét a Rákóczi-szabadságharc után széthordták. FODOR ZOLTÁN Somoskő Szanda
