Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 1. szám
itt is halt meg. (Valójában Velencében érte a halál, amint ezt nevezetes Verdi-regényében Werfel is oly érzékletesen leírja.) Azután Imatra a múlt században az öngyilkosok kedvelt színhelyévé vált. Nyilván itt is több a túlzás és a rémhír, ám mégis igaz, hogy a zúgó víz az öngyilkosok számára vonzó lehetőséget nyújtott. Postakocsik, határok, evezős hajók, majd gőzhajók szállítják a turistákat, nagy hotel épül, a közeli Saima tórendszeren megindul a hajózás és a sporthorgászat. 1872 óta a vízesés egy része fölött kötélpályán, kosárban szállítják át az utazókat, zenekarok kelnek versenyre a harsogó vízzel. Lazachalászat szerveződik. A koronás vendégek közül 1876. augusztus 2-án Don Pedro brazil császár is felvéseti nevét a sziklára. Általában alig van olyan látványosság, amit itt ki ne próbálnának. 1885 augusztusának első két napján Blondin, a világhírű francia kötéltáncos kifeszített drótkötélen többször is átsétál a zúgó felett. Számára e 150 méteres séta rutinmunka lehetett, hiszen azzal vált ismertté, hogy 1859-ben a Niagara fölött kelt át drótkötélen. Több orosz és más vállalkozó is akadt, ezek azonban vagy nem mertek nekivágni az útnak, vagy a kormányzó tiltotta meg a túl veszélyesnek tekintett mutatványt. Mindig akadtak jelöltek, akik új konstrukciójú szerkezeteken kívántak leereszkedni a sebes zuhogókon. Viszonylag jó utak készülnek, 1892-ben vasutat építenek Vi- borgtól Imatráig, akkor készült el a zuhogó középső szakasza feletti közúti híd is. Nagyszabású terveket szőnek vízi erőműről, villanyvilágításról, távvezetékekről, ám ezek csak évtizedek múlva valósulnak meg. A cári család rendszeresen látogat ide, 1885-ben itt nyaralnak. Amikor 1901-ben leég az akkori nevén ,,új" hotel, elhatározzák, hogy az állami vendégek számára gigantikus szállodát építenek. 1903-ban már áll is a Valtionhotelli (Államszálloda), Us- ko Nyström tervei alapján, mely a századelő finnországi Jugendstil építészetének egyik főműve. A költségeket a szenátus biztosította. Hivatalos vendégként Hollandia hercege, a későbbi svéd király, Gusztáv Adolf, 1942 nyarán pedig Hitler és Keitel, ám a szovjet diplomata Majszkij és japán kollégája is lakott itt. A háború után ismét hotelként működik az Államszálloda, amelyet sokévi helyreállítás után a közelmúltban ismét eredeti formájában nyitottak meg. A mai Imatra kissé más, mint a régi képeken. Modern finn város, a Vuoksi folyó felsőbb esését vízi erőmű rejti. A régi zuhatagos rész legszebb részeibe naponta egyszer eresztenek vizet, ezt a régi közúti hídról, a környező pavilonokból nézik a turisták. Rendeznek éjjeli, fáklyás zuhatagokat is. Ma egyébként Imatra kulturális élete igen gazdag: nemzetközileg is számottevő rendezvényeket tartanak, nyári egyetemük van. A táj pedig nyáron is, télen is felejthetetlen. Ezenkívül, a finnországi művelődéstörténész, Sven Hirn jóvoltából kitűnő, adatgazdag áttekintésünk is van Imatra több mint két évszázadáról. Hála a finn archívumokban megőrzött dokumentumoknak, olyan pontossággal ismerhetjük e turisztikai nevezetesség történetét, mint alig másutt. VOIGT VILMOS A. Weger acélmetszete, 1872 Az lllustreret Tidende c. dán újság fametszete, 1868 41
