Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 4. szám
ISTENEK VÓROSfl A Nap piramisa tel, ez valójában összetört láva- és tufadarabok sárral összekeverve. A palotákhoz használtak faragott köveket, kőlapokat. Fekete városnak is az andezit az összképet meghatározó sötét színe miatt nevezik, s a romok ettől szinte nyomasztónak hatnak. Talán ezért is kapta főutcája a Halottak útja elnevezést, pedig a város fénykorában pezsgő élet folyhatott itt. A nagy pirami" sok tetején papok beszélgettek isteneikkel, s ahol ma a múzeum épülete áll, valamikor kereskedők adták-vették portékáikat. A Nap piramisa a városban a legnagyobb, Mexikóban pedig a második legnagyobb. Hatvanöt méter magas, bár eredetileg volt rajta még egy tíz méteres templom is. A Nap pontosan szemben áll a zeniten. A piramis tizenöt fok harminc percet zár be az északi iránnyal, ugyanúgy, mint a Halottak útja és az egész város. A Hold piramisa mellett tárták fel a Quetzolpapalotl palotaegyüttest, melynek három tagja a Palacio de Quetzalmariposa, a Pacio de los Jaguares és a Caracoles Empluma- dos. A Quetzolpapalotl palota a legdíszesebb. Valószínűleg egy gazdag nemes vagy főpap lakhelye lehetett. A vastag négyszögletes oszlopokat tetőtől talpig reliefek díszítik, középen látható Quetzalmariposa isten különböző szimbolikus tárgyakkal. A délnyugati kapun lehet átjutni a Jaguárok palotájába. E paloták közül a legidősebb a harmadik, a Caracoles Emplumados. A város túlsó végén terül el a Ciudadela és a Tollaskígyó temploma. A régészek azt feltételezik, hogy a Ciudadelában (spanyolul erősség) szerzetesek vagy a kormányzóság emberei laktak. Huszonkét romegyüttes látható a Halottak útja mentén, mintegy négy kilométer hosszan. TOMPA LASZÓ A Quetzolpapalotl palota 15
