Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 1. szám
KELETI VASÚT. Menetrend budapesti idő szerint helynek távírdán leadták a pontos időt. Ha a táv- irdavezeték elromlott, az állomások elektromos harangjelzést kaptak. A 9-es számú harangjelzés jelentése: „órákat igazítani”. Miután megérkezett a pontos idő jele, az egyik alkalmazott a távirdakészülék melletti falióra mutatóit a pontos időre igazította. Mindennap ehhez az órához igazította zsebóráját minden, óra viselésére kötelezett alkalmazott. Pontos és megbízható zsebórával kellett rendelkeznie a forgalmi szolgálatban részt vevőknek, például a mozdony- és vonatvezetőknek, az állomásfőnököknek, a pálya- és váltóőröknek. A zsebórákat saját költségükön kellett beszerezniük az alkalmazottaknak. A kisebb fizetésűek tizenkét havi részletre vásárolhatták meg órájukat. A megvásárolt zsebóra megőrzése és jó karban tartása a személyzet hivatalos kötelessége volt. Miután a magyarországi vasutak a budapesti időt használták, a polgári életben alkalmazott idő és a vasúti idő eltért egymástól. A vidéki városokban és a falvakban továbbra is a helyi időt használták. Más időt mutatott a templom toronyórája, mint a település vasútállomásának órája. Az embereknek meg kellett szokni, hogy ne a helyi idő, hanem a budapesti szerint menjenek ki a vonathoz. Ebből számos félreértés, kellemetlenség adódott. Ezen kívánt segíteni az Osztrák Államvaspálya 1875-ben. Elhatározták, hogy menetrendjeikben nem a vasúti időt fogják használni, hanem az indulási és érkezési időt mindig az adott állomás helyi idejének megfelelően szerepeltetik. A társaság magyarországi vonalain a jól látható pályaudvari órákat a várótermekben, csarnokokban, éttermekben és az indóházak homlokzatán a helyi időre állították át. Ez a kísérlet néhány hónap alatt megbukott. A pontatlanul ismert helyi idők ugyanis felborították a közlekedés rendjét. A gyakran utazók sokat panaszkodtak: „Kevés óra alatt oly hatalmas térségeken visz bennünket keresztül a gőzkocsi, hogy attól a pillanattól kezdve, hogy a kocsi elindul, óránk azonnal és fokozatosan emelkedő mértékben hibásan mutat. A vasúton utazókra nézve a zsebben hordott óra elveszti értékét, s akkor kapja vissza, midőn a rendeltetési helyen kiszállva, az órát is a hely ideje szerint igazítja.” A vasúti és a polgári idő egységesítése évtizedekig tartott. Először csak a vasútállomással rendelkező nagyobb települések adták fel a helyi idő használatát. Ez sokaknak nem tetszett. „Minden helynek megvan a maga árnyéka, megvan a maga ideje" —• ezzel a jelszóval küzdöttek az egységesítés megállíthatatlan menete ellen. Az ellenzők szerint „az ultramodernizmus stréber elméncei” bosszantják ezzel a világot. Végül is minél több ember utazott vasúton, várakozott a csatlakozásra, annál többen állították át órájukat a vasúti időre. Az 1880-as évektől egyre fontosabb szerepet játszó vasúti közlekedést, az országok közötti személy- és áruszállítást is egyre jobban akadályozták a különféle vasúti idők. 1878-ban a kanadai Pacific vasút főmérnöke javasolta, hogy a vasúti közlekedés megkönnyítése céljából osszák fel a földet 24 időzónára. Az ötlettel világszerte több kongresszus és tudományos társaság foglalkozott, de a megvalósítás módjában nem tudtak megegyezni. 1883-ban „az amerikaiak a zavaros és sokféle vasúti idők kellemetlenségét megunták". Ettől kezdve az USA- ban és Kanadában öt időzónát használtak a vasutakon. A zónaidő bevezetése Magyarországon 1888 őszén került napirendre. Ludvigh Gyula, a MÁV elnöke javasolta az egységes osztrák— magyar vasúti idő bevezetését. Javaslata szerint ez az idő a Greenwichtől számított tizenötödik délkör ideje legyen. 1890-ben az európai vasúttársaságok legnagyobb része elfogadta és életbe léptette a zónaidőt. A magyarországi vasútvonalakon a közép-európai időzónát 1891. október elsején vezették be. Ekkor valamennyi budapesti időt jelző órát 16 perccel visszaállították. Ezt az időt használjuk a mai napig. A vasúti közlekedés egyszerűsítésére létrehozott zónaidő az egész világon kiszorította a helyi idő használatát. A zónaidő, amelyet eredetileg a vasutak számára állapítottak meg, egyeduralkodó lett a polgári életben is. FRISNYÁK ZSUZSA utóda ifj. Muck Károly órás- és ékszer-üzlete BUDAPEST, IV., Váczi-utcza 4. Ajánlja dúsan berendezett óra- és ékszer-raktárát, mindennemű javítások órákban és ékszerekben pontosan és jutányos áron Patek órák, A- Lange-féle Glashütte órák. ]. J. Badollet órak Mirmod Fréres érék.
