Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)

1989 / 4. szám

mnoRin FRfSHÓI Finnországba viszonylag későn érkezett a ke­reszténység. Bár Szent Olaf már a XI. század­ban térített a Finnország és Svédország között fekvő Aland szigetén, az első püspökséget a finn szárazföldön csak 1229-ben alapították, Tor­kúban. A nyugatról, Svédországból és Angliából érkező hittérítők munkája nyomán épültek fel az első keresztény templomok a XII. században, többségük fából, ezek egyike sem maradt az utókorra. A legrégebbi, még álló kőtemplom az Aland szigeti Jomalában található és Szent Olaf nevét viseli. Ezeknek a korai kőtemplomoknak Hattula templomának freskója, XVI. sz. azért nagyobb a jelentőségük más országok ha­sonló építményeihez képest, mert Finnországban királyi privilégium volt a kőből való építés. Csak a XVII. században vált lehetségessé az Európa más részein megszokott kastélyok, udvarházak építése, így a középkori építészeti hagyományt az öt fennmaradt királyi váron kívül elsősorban a kőtemplomok képviselik. (Természetesen óri­ási a jelentősége a hagyományos formákat és technológiákat őrző faépületeknek is, ez az em­lékanyag azonban a XVIII—XIX. századból való.) A kőtemplomok a XV—XVI. századig egyetlen alaptípust követnek. A téglalap formájú alapraj­zot két egyszerű, tagozatok nélküli pillérsor osztja három, egyforma magasságú hajóra, me­lyek közül a középső szélesebb. A pilléreket összekötő boltövek között keresztboltozat fedi le a templomteret, az épületet e fölé emelt magas nyeregtető borítja. A homlokzat nyers kőfelüle­tének egyetlen dísze a két oromfal téglából ra­kott, változatos mintája, amely észak-német és dán hatást tükröz. Egy-két kivételtől eltekintve téglát csak díszítésre használtak. A templomhoz általában később toldották hozzá a két mellék­hajóhoz csatlakozóan a sekrestye és a másik oldalon a bejárati előtér négyzetes alaprajzú építményeit. Többnyire a templom mellett épült fel a faszerkezetű harangtorony, amit a későbbi századok folyamán kőtoronnyal cseréltek fel. A templommal egybeépített torony, mint Jomalában is, egyedül Aland szigetére jellemző, (gy a Maaria templomának freskója, XIV. sz. templomegyüttes a templomkertet körülvevő kő­falból, annak egy vagy két házszerű kapuépít­ményéből, a templomból, harangtoronyból és a máig temetőként szolgáló templomkert ravata­lozójából áll. A templombelső simára vakolt, fehér felületét száraz freskótechnikával készített festmények díszítik, a legkorábbiak a XIV. századból marad­tak fenn. A boltozat bordái egy vagy kétszínű egyszerű keresztcsíkozással vagy halszálkás mintázattal díszítették. A boltöveken hullámos­spirális indamotívum fut végig a pillérekre fes­tett szentek alakjait összekötve. A bordákat a belőlük kiinduló hullámos indák sora kíséri, és az így a bordák és boltövek között kialakuló me­zők közepét foglalják el a figurális, többnyire a bűnöktől elrettentő jelenetek. Az egyik legszebb freskósorozat Hattula templomában található, mely a XVI. századi festmények valamennyi ál­talános jellemző vonását híven tükrözi a figurá­lis jelenetek egyedi, életképszerű ábrázolása mellett. A kockajátékosokat megkísértő ördög rovarszerű figurája jellegzetesen megformált, ál­landó szereplője a falfestményeknek. A századforduló nemzeti romantikája e kőtemp­lomok sajátos elemét felhasználta a hagyomá­nyos építészettel való közvetlen kapcsolat hangsúlyozására. Lars Sonck a turkui Szent Mi­hály templom (1897—1904), Gesellius, Lindgren és Saarinen a helsinki Nemzeti Múzeum épüle­tének (1902—1912) ornamentikájában alkalmaz­ta az oromfalak tégladíszítésének alapváltoza­tait. A freskók indamotívumai és a közéjük il­lesztett figurák szövetszerűsége a századfordu­lós grafikai stílusban nagyon természetesen folytatódott. Hugo Simberg századforduló körü­li tragikus-ironikus festményeinek nyilvánvaló előzménye a templomi freskók tartalmukban fe­nyegető, ábrázolásmódjukban derűs jellege. Ö tervezte a tamperei katedrális (1902—1907) szí­nes üvegablakainak kartonjait, a templom teljes belső díszítését. A hívők kérésére két korábbi grafikáját freskóként felnagyítva festette meg a templomban. Az egyik képen két finn parasítfiú sebesült, lezuhant angyalt szállít rögtönzött hordszéken, talán a függetlenségért ez időben küzdő Finnország szimbólumát. A másik képen

Next

/
Thumbnails
Contents