Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 4. szám
Csikóbőrös kulacs, 1903, Hajdúböszörmény J múlt század első harmadában kivirágzó magyar népművészet páratlanul színes és gazdagon díszített tárgyi világot teremtett. A népi, nemzeti öntudatot tükröző díszítőművészet újszerű és közkedvelt motívuma lett Magyarország címere, amit a legkülönbözőbb tárgyakon és a legváltozatosabb formában örökítettek meg. Az ezeréves magyar államiságot jelképező országcímer annak a nemzeti érzésnek a kifejezőeszközévé vált, ami elevenen őrizte a szabadságharc emlékét a nemzeti függetlenség szimbólumaként. Ezért nem véletlen, hogy a múlt század közepétől mindazokon a tárgyakon megjelent ábrázolása, amelyek a közösség ünnepi alkalmaihoz kötődtek. A parasztság körében élő kézművesek az országcímer megformálásának remekeit alkották meg például a cifraszűrök gazdagon hímzett gallérján és csatjain, a különböző ruhadarabokon és lakástextíliákon, a keménycserép tálakon, boroskorsókon és pálinkás butellákon, céhkancsókon és behívótáblákon, faragott székeken és áttört díszítésű padtámlákon, a vásárfiaként szereplő mézeskalács-figurákon. Gyakori a címernek egyéb nemzeti jelképpel, zászlóval, huszárokkal való ábrázolása a hazafias érzülettől áthatott, páratlanul ügyes Keménycserép tányér Tükrös, 1885, Vas megye 9
