Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)

1989 / 4. szám

küldött ajándékai között a mátka- vagy komatálon a tojás és a bor mellett vagy a borosüveg nya­kára, esetleg az ajándékvivö karjára fűzve látjuk viszont a perecet. Valaha az egyéni élet ünnepi alkalmai szorosab­ban kapcsolódtak a munka és ezáltal az év ün­nepeinek rendjéhez is. Ez az egyik oka annak, hogy a jeles napok ünnepi étrendje gyakran az adott évszakra jellemző családi ünnepek alkal­mával rendezett lakomákéval sok hasonló vonást mutat. így van ez például a keresztszülők rituális ételajándékainál, amelyek általában húsvét hét­főn esedékesek. Tirolban, Steiermarkban, Bur- genlandban vagy Karintiában a keresztszülők ta­vaszi süteményajándékainak állatfigurái, a nyúl, tyúk, szarvas körülbelül ugyanazok, mint a mind­szentek napján a gyermekeknek és szegények­nek sütötteké. Hálaáldozat, emlékáldozat és kérőáldozat formái lehetnek ugyanazok, csupán a mögöttük meghúzódó szándék és az alkalom különböző. így az is érthető, hogy a keresztelők, iakodalmak és halotti torok kalácsai, süteményei a jeles napok kalács-formavilágából merítenek. A parasztság körében, a mezei munkák rendjé­hez igazodva a késő őszi, a farsangi, tavaszi idő­szak volt a házasságkötések ideje. A lakodalom jelképes csemegéjének olyan forma felelt meg, amelynek jelentése a lakodalomhoz kapcsolódott. Jól látszik ez a lakodalmi koszorúba font kalá­csok, perecek és az úgynevezett kulcsos kalá­csok esetében, hiszen ezek azok a formák, ame­lyek egyébként a tavaszi ünnepkör keretében szerepelnek a leggyakrabban, és feltehetően ter­mékenységvarázsló jelleggel is bírnak. Észak- Magyarországon, Nógrádban, Erdélyben, de má­sutt is a lakodalomra egy sajátos életfát állíta­nak össze kalácsból. Rendszerint itt is fonott kalács az alap, olykor asztallapnyi nagyságú. Eb­be ágakat tűznek, esetleg egy favázat illeszte­nek rá, amire további díszeket akasztanak, néha több sorban is. A díszek lehetnek sütemények, mézeskalács figurák, papírvirág-girlandok, gyü­mölcsök, gyertyák és hasonlók. Itt a nagy mé­retek és az apróbb elemek megsokszorozása biz­tosítja a bőséget. A lakodalmi kalácsból vala­mennyi résztvevőnek, még a hívatlanoknak és távolmaradottaknak is részesedni kell, hogy osz­tozzanak az örömben, az áldásban. A lakodalmi kalács áldás jellegét egy régi udvarhelyszéki szo­kás világosan mutatja. Itt a katolikusok körében az volt a hagyomány, hogy az április 25-ét, Márk napját követő vasárnap búzaszentelőt tartottak a mezőkön. A búzaszentelésre a perémest, azaz a lakodalmi kalácsot is kivitték, hogy a pap meg­áldja. A megszentelt kalácsot azután varázsszer­ként őrizték otthon, s ha az ismerősök körében lakodalomra került sor, az új párnak vitték azt ajándékba, hogy közös életükön áldás legyen. VEREBÉLYI KINCSŐ Kakas alakú lakodalmi torta, Boldog Húsvéti ajándékot kap a kanász, Törökkoppány Lakodalmi kalácsok Boldogon 5

Next

/
Thumbnails
Contents