Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)

1989 / 3. szám

egykori mechanikus és fényképész amatőr régészként számos ősi indián sírt tárt fel. Az ott talált, öthatezer éves kőbaltákból, kristályból pattintott pengékből, egyéb használati eszközökből álló gyűjteményét szülővárosának ajándékozta. Ugyancsak figyelemre méltó az a népviseleti fotógyújtemény, melyet a helyi gyűjtők mentettek meg az enyészettől. Az egykor itt dolgozott fotográfusok üveglemez-negatívjaiból készült nagyítások segítségével az 1880-as évektől századunk közepéig követhetjük nyomon a bácskai népviselet változásait.

A helytörténeti gyűjtemény Jánoshalma és környéke múltját szemlélteti. Jánoshalma őse Csőszapa középkori település volt, melyet e néven 1403-ban említ először oklevél. A város másik régi neve, Jankószál- lás a Hunyadi-alapítás korát idézi, és minden valószínűség szerint Szi- binyáni Jankóra utal. A XV. századra egy különleges, sünt ábrázoló edénytöredék emlékeztet, mely a szomszédos Kunfehértó templomdombjáról került elő. A török ezen a vidéken is virágzó falvakat talált és pusztított el. A küzdelmek emlékei a pisztolyok, buzogányok, lándzsa és az egykori török vár épületmaradványai. A török kiűzése utáni újratelepülés itt 1731-ben indult. A város fél évezredét dokumentáló tárgyak egészen századunk elejéig hozzák tapintható közelségbe Jánoshalma gazdag múltját.

ALBRECHT GYULA