Múzsák - Múzeumi Magazin 1989 (Budapest, 1989)
1989 / 3. szám
Illi Ui. ' Hogyan képzelték el ük- és dédapáink fővárosunk jövőjét, s milyennek szerették volna látni a várost? A legelső városképről Keresztury József 1790-ben megjelent jozefinista utópiájában olvashatunk, melyet a debreceni tudós főbíró, Domokos Lajos fordított németből magyarra. 1810-ben pompás paloták, márvánnyal kirakott, tiszta utcák, aranyozott hintók és gazdag polgárok városa lesz Pest — állítja az ős-futorológus. Mindezt „Leopold, a mi legkedvesebb királyunk" Pestre költözése okozza, a királyi udvar fényűzéséhez fog nemesedni a város. A Pesti Ó és Új Kalendárium 1800. évi miniatűr városképe a tréfacsináló, csavaros eszű Markalfot állítja a középpontba, ő tekint végig a királyi palotákkal, győzelmi kapukkal, díszfasorokkal és széles utcákkal, kristálytiszta vizű csatornákkal ékeskedő városon. Három évtizeddel később jelent meg a tudós orvos és irodalom- történész Toldy Ferenc izgalmas levele az Aurora című almanachban. 1834-ből 1850 Budapestjét láttatja (már így nevezi a várost): az európai nevezetességű kőhidat (a Lánchíd valóban az lett), a kiépített rakpartot, (1853-ban készült el az első 345 méter hosszú szakasz), a gyönyörű Duna- parti sétányt, az országházat, továbbá akadémiát, nemzeti bankot és múzeumot, zenetermet, festőakadémiát, kaszinót, a jövő világvárosát vetíti előre. Széchenyi városépítészeti elképzeléseit önti irodalmi formába, míg SzeAz Alagút és a Sikló, 1869 Vásárhelyi Pál hídterve mere Bertalan, a szabdságharc jövendő minisztere az 1838-as nagy árvíz után felteszi a kérdést: eklektikus világvárost vagy nemzeti karakterünket kifejező magyar várost építsünk? Mivel a magyar építészeti stílus még nem fejlődött ki, az előbbi mellett dönt: szavai a reformkor nyitottságának, külföld-orientáltságának dokumentumai. S ami még elgondolkodtatóbb: zöldövezetekkel, parkokkal és kertekkel ékített, csatornákkal hűsített „természetbarát" várost javasol, melyben egészséges és kiegyensúlyozott állampolgárok élnek. A hányatott sorsú polihisztor, a kozmopolita Nagy Károly, az USA díszpolgára és az amerikai elnök barátja, bejárta a művelt Nyugatot, hazatérve Kossuth közgazdasági szakértője, majd csillagász (végül sírjasincs emigráns), 1841-ben álmodja meg az ötven évvel későbbi fővárost. Városképében az utópista szocialisták elképzelése tükröződik: elkülönül a kereskedő-, iparos-, tanuló-, kultúr- és lakóváros, utcák nem is léteznek, az épülettömböket hatszögletű terek határolják. Széchenyi ideája, a mai Nagykörút helyén tervezett csatorna fontos szerepet kap a városálomban: a kereskedelem zavartalanságát biztosító víziút számos jövőképben visszatér, szerencsére sohasem valósult meg. A Regélő Pesti Divatlap ismeretlen szerzője 1844-ben száz évvel tekint előre: három színháza és harminc újságja, tíz posztó- és nyolc selyemgyára lesz a városnak, A svábhegyi fogaskerekű, 1874
