Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)
1988 / 2. szám
A johanniták emelte őrtorony tisztelete évezredeken át megőrződött felekezeti különbségre való tekintet nélkül. A Tas Silg-i ásatások során például elsőnek egy római Juno- templom maradványait bontották ki a régészek, majd ez alól egy föníciai Astarte-templom köveit, s tovább ásva előkerültek egy ősi megalitikus építmény tömbjei is. Bizonyossá vált, hogy Tas Silg imahely volt a korai kereszténység idejében is, erre utalnak egy kolostor romjai, különböző kegytárgyak s egy teljes épségben maradt keresztelő medence. A korai kereszténység idejének legszebb emlékeit azonban nem a föld felszínén, hanem a föld alatt kell keresni. Rabatban például a Szent Pál katakombákban a görög szarkofágokhoz hasonló, faragásokkal díszített kőkoporsók sorakoznak. A szaracénok után semmiféle templomrom, számottevő tárgyi emlék sem maradt, nem számítva az egykori főváros, Mdina falának egy darabját. Feltételezhető, hogy miután a normannok ellen 1122-ben fellázadt arabokat legyőzték, és Málta végleges elhagyására kényszerítették, a mecseteket a győzők porrá rombolták, berendezésüket és a szent iratokat elégették. Ám a helységnevek egy része a szaracénoktól származik, sőt az ország neve is: Maltadie. Továbbá a kétszázhúsz esztendős arab uralom mély nyomokat hagyott a máltai nyelvben. A templomépítkezés második szakasza a johanniták máltai színre lépésével veszi kezdetét. Az egykori ispotályos rend addigra már harcos lovagrenddé alakul, s a máltai szigeteken 268 évig tartó uralkodásukat is azzal kezdik, hogy Máltát valóságos erőddé építik ki. Ennek köszönhető, hogy Jean Parisot de la Va42 A Kék Barlang Hagar Qim közelében Mosta 1833—57 között épült bazilikája lette nagymester vezérletével a tizennyolcezer főnyi keresztény sereg, a lovagok és a felfegyverzett lakosság négy hónapos küzdelemben megsemmisítette a majdnem félszázezres török invá- ziós hadat. Közben sorra-rendre épültek és épülnek a templomok. Ez a második szakasz ugyanis a máltai lovagrend partraszállásától napjainkig tart, mert időbeli cezúrát nem, legfeljebb stílusbelit lehet húzni a két szigeten, Máltán és Gőzön a templomépítési időszakok közé. Persze a johanniták nemcsak templomokat, hanem palotákat, középületeket is szép számmal emeltek. A régi fővárosban, Mdinában és az egykori nagymesterről elnevezett újban, La Vallettában az A gozói Ta'Pinu bazilika
