Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)
1988 / 2. szám
központja Berlin, ahol a Pan című folyóirat volt a modern törekvések legfőbb orgánuma. A művészek közül népszerű volt a francia származású H. Bastanier, rézkarclapokat alkotott. E. M. Lilien az érthető, világos szimbólumok művésze. Kedvelt motívumai a karcsú, hosszú hajú hölgyek fekete-fehér, kétdimenziós környezetbe ágyazódnak be, az egész kompozíciót dekoratív, lineáris ornamentika keretezi. A németek Max Kiingert, a Beethoven-em- lékmű alkotóját a kor első ex librisművészének tekintették. Allegorikus, szimbolikus lapjai mind tartalmi, mind formai szempontból méltóak a figyelemre. Berlinben élt a prágai származású E. Őrlik. Művei a japán fametszetekkel rokon szelleműek, egyszerű, szellemes jelképekkel. A darmstadti művészkolóniába Németországból, Ausztriából sereglettek össze a művészek. A kolónia vezetője J. M. Olbrich volt. Népszerű volt az ex libris műfaj más német nyelvterületen, Ausztriában és Svájcban is. Kiváló rajztudásról árulkodnak A. Cossmann kisgrafikái: tökéletes pontosságú, plasztikus figurákat ábrázolt. Népszerű mester volt Franz von Bayros, akinek lapjairól rokokó jelmezes, kacér hölgyek tekintenek ránk. Műveinek erotikus felhangja megosztotta a közönséget: részben botrányt okozott, másrészt sokakat arra csábított, hogy gyűjtsék az osztrák művész buja, modorosságba hajló műveit. A modern művészcsoportosulások, mint a Wiener Secession, vagy a Wiener Werkstätte a művészet teljes megújhodását óhajtották. A Wiener Werkstätte tevékenységének fő területe az építészet és a kézművesség volt, s a műhelyből kikerülő kisgrafikákra a geometrikus díszítés, a végtelenségig leegyszerűsített absztrakció a jellemző. A mértéktartó síkdíszítmény, a dekoratív ornamentika vonalakból, pontokból, síkidomokból tevődik ösz- sze. Moritz Deutsch dekoratív, a fekete-fehér ellentétén alapuló kompozíciói egyszerűek. Josef Hoffmann formavilágát a vonal teremti meg, a stilizált figuráknak jelképes értelmük van. A kép minden apró eleme a kompozíció szerves része. A szimbolikus irányt képviseli Gustav Klimt és Kolo Moser. Európában a német ex libris-kultúra mellett az angol grafika szerepe volt meghatározó. A művészek egyik csoportja Morris és Ruskin könyvművészeti törekvésein felbuzdulva és a pre- raffaeliták síkszerű, vonalas stílusát követve egységes hangulatú, minden ízében gondosan megkomponált, a könyvművészeti díszítményrendszerbe illeszkedő, egyéni hangvételű ex libriseket tervezett, amelyeken szembetűnik a természet megfigyelése, a japán művészet befolyását sejtető vonalkultusz, a két dimenzióban gondolkodó művészi felfogás. A kor két jeles művésze a fekete-fehér grafikáiról ismert, kifinomult Aubrey Beardsley és az álomvilágot teremtő, meséket illusztráló Walter Crane. Beardsley egyéni stílusa Európa-szerte számos követőre talált, de árnyékolást nem H. Nelson ex librise A. Beardsley ex librise az angol, német és bécsi hatások alól. Nálunk elsősorban W. Crane, Beardsley, Bayros művei váltak ismertté egyéni kiállításuk nyomán. A gödöllői Nagy Sándor vonalrajzai, Sassy Attila (Aiglon) Beardsley- hatást sejtető lapjai, Kozma Lajos magyar népművészetet felfedező kisgrafikái és Rozsnyay Kálmán elegáns, finomkodó hölgyeket ábrázoló ex librisei jelzik a hazai stílusirányzatokat. Mellettük még jó néhány kismester tevékenykedett, mint például Faragó József, Faragó Géza, Sarkadi Emil és Foerk Ernő. A szecesszióból indult el és később a realizmust választotta Conrad Gyula, Divéky József és Gara Arnold. HORVATH HILDA ismerő tollrajzain a lendületes vonalak oly jellegzetesek, hogy művei nem téveszthetők össze másokéval. Crane 1900-ban járt nálunk, amikor kiállítása volt Budapesten. Crane lineáris rajzzal megformált, klasszikus ízű nőalakjaihoz hasonlítanak R. A. Bell kevésbé akadémikus nőfigurái. H. Nelson finom, gondolatgazdag grafikáin a preraffaeliták ízlése éled újjá. Crane hatása alól nem tudta magát kivonni az orosz származású H. Ospovat sem, mint kifinomult, elegáns nőfigurái tanúsítják. Bár minden ex libris-művész törekszik az egyszerűségre, a tudatosan vállalt tervszerű puritanizmus oly magas fokára kevesen jutottak el, mint G. Craig. Ugyancsak a szűkszavúság a fő ismérve J. W. Simpson dekoratív fekete-fehér könyvjegyeinek. A Craig nevével jelölhető puritanizmus, a Beardsley-féle fekete-fehér stílus mellett Crane és követőinek klasszicizáló jellegű vonalkultuszán és a misztikus-szimbolikus irányzatokon túl azonban a realista ábrázolás hagyományai is tovább öröklődtek. Az amerikai ex libris az angollal rokon. Bár a spanyol mesterek művein is érződik az angol hatás, Ri- quer, Triado, Renart művein a túlburjánzó gazdag ornamentika nem rokonítható az angol mértéktartó szemlélettel. A francia ex librisekre az illusztratív szándék jellemző. Olaszországban az antik elemek élnek tovább, míg Kelet- és Közép- Európa motívumkincsében döntő a népművészet felfedezése. Az itt élő alkotók sem vonhatták ki magukat Kozma Lajos ex librise 39
