Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)

1988 / 2. szám

központja Berlin, ahol a Pan című folyóirat volt a modern törekvések legfőbb orgánuma. A művészek kö­zül népszerű volt a francia szárma­zású H. Bastanier, rézkarclapokat alkotott. E. M. Lilien az érthető, vi­lágos szimbólumok művésze. Ked­velt motívumai a karcsú, hosszú hajú hölgyek fekete-fehér, kétdimen­ziós környezetbe ágyazódnak be, az egész kompozíciót dekoratív, lineá­ris ornamentika keretezi. A néme­tek Max Kiingert, a Beethoven-em- lékmű alkotóját a kor első ex libris­művészének tekintették. Allegori­kus, szimbolikus lapjai mind tartal­mi, mind formai szempontból mél­tóak a figyelemre. Berlinben élt a prágai származású E. Őrlik. Művei a japán fametszetekkel rokon szel­leműek, egyszerű, szellemes jelké­pekkel. A darmstadti művészkoló­niába Németországból, Ausztriából sereglettek össze a művészek. A ko­lónia vezetője J. M. Olbrich volt. Népszerű volt az ex libris műfaj más német nyelvterületen, Ausztriában és Svájcban is. Kiváló rajztudásról árulkodnak A. Cossmann kisgrafikái: tökéletes pontosságú, plasztikus fi­gurákat ábrázolt. Népszerű mester volt Franz von Bayros, akinek lap­jairól rokokó jelmezes, kacér höl­gyek tekintenek ránk. Műveinek ero­tikus felhangja megosztotta a kö­zönséget: részben botrányt okozott, másrészt sokakat arra csábított, hogy gyűjtsék az osztrák művész buja, modorosságba hajló műveit. A modern művészcsoportosulások, mint a Wiener Secession, vagy a Wiener Werkstätte a művészet tel­jes megújhodását óhajtották. A Wiener Werkstätte tevékenységé­nek fő területe az építészet és a kézművesség volt, s a műhelyből kikerülő kisgrafikákra a geometri­kus díszítés, a végtelenségig le­egyszerűsített absztrakció a jellem­ző. A mértéktartó síkdíszítmény, a dekoratív ornamentika vonalakból, pontokból, síkidomokból tevődik ösz- sze. Moritz Deutsch dekoratív, a fekete-fehér ellentétén alapuló kom­pozíciói egyszerűek. Josef Hoff­mann formavilágát a vonal teremti meg, a stilizált figuráknak jelképes értelmük van. A kép minden apró eleme a kompozíció szerves része. A szimbolikus irányt képviseli Gus­tav Klimt és Kolo Moser. Európában a német ex libris-kultúra mellett az angol grafika szerepe volt megha­tározó. A művészek egyik csoportja Morris és Ruskin könyvművészeti törekvésein felbuzdulva és a pre- raffaeliták síkszerű, vonalas stílusát követve egységes hangulatú, min­den ízében gondosan megkompo­nált, a könyvművészeti díszítmény­rendszerbe illeszkedő, egyéni hang­vételű ex libriseket tervezett, ame­lyeken szembetűnik a természet megfigyelése, a japán művészet be­folyását sejtető vonalkultusz, a két dimenzióban gondolkodó művészi felfogás. A kor két jeles művésze a fekete-fehér grafikáiról ismert, kifi­nomult Aubrey Beardsley és az álomvilágot teremtő, meséket il­lusztráló Walter Crane. Beardsley egyéni stílusa Európa-szerte számos követőre talált, de árnyékolást nem H. Nelson ex librise A. Beardsley ex librise az angol, német és bécsi hatások alól. Nálunk elsősorban W. Crane, Beardsley, Bayros művei váltak is­mertté egyéni kiállításuk nyomán. A gödöllői Nagy Sándor vonalrajzai, Sassy Attila (Aiglon) Beardsley- hatást sejtető lapjai, Kozma Lajos magyar népművészetet felfedező kis­grafikái és Rozsnyay Kálmán ele­gáns, finomkodó hölgyeket ábrázoló ex librisei jelzik a hazai stílusirány­zatokat. Mellettük még jó néhány kismester tevékenykedett, mint pél­dául Faragó József, Faragó Géza, Sarkadi Emil és Foerk Ernő. A sze­cesszióból indult el és később a realizmust választotta Conrad Gyu­la, Divéky József és Gara Arnold. HORVATH HILDA ismerő tollrajzain a lendületes vo­nalak oly jellegzetesek, hogy művei nem téveszthetők össze másokéval. Crane 1900-ban járt nálunk, amikor kiállítása volt Budapesten. Crane lineáris rajzzal megformált, klasszi­kus ízű nőalakjaihoz hasonlítanak R. A. Bell kevésbé akadémikus nőfigu­rái. H. Nelson finom, gondolatgaz­dag grafikáin a preraffaeliták ízlése éled újjá. Crane hatása alól nem tudta magát kivonni az orosz szár­mazású H. Ospovat sem, mint kifi­nomult, elegáns nőfigurái tanúsítják. Bár minden ex libris-művész törek­szik az egyszerűségre, a tudatosan vállalt tervszerű puritanizmus oly magas fokára kevesen jutottak el, mint G. Craig. Ugyancsak a szűk­szavúság a fő ismérve J. W. Simp­son dekoratív fekete-fehér könyv­jegyeinek. A Craig nevével jelölhető puritanizmus, a Beardsley-féle fe­kete-fehér stílus mellett Crane és követőinek klasszicizáló jellegű vo­nalkultuszán és a misztikus-szimbo­likus irányzatokon túl azonban a realista ábrázolás hagyományai is tovább öröklődtek. Az amerikai ex libris az angollal rokon. Bár a spanyol mesterek mű­vein is érződik az angol hatás, Ri- quer, Triado, Renart művein a túl­burjánzó gazdag ornamentika nem rokonítható az angol mértéktartó szemlélettel. A francia ex librisekre az illusztratív szándék jellemző. Olaszországban az antik elemek él­nek tovább, míg Kelet- és Közép- Európa motívumkincsében döntő a népművészet felfedezése. Az itt élő alkotók sem vonhatták ki magukat Kozma Lajos ex librise 39

Next

/
Thumbnails
Contents