Múzsák - Múzeumi Magazin 1988 (Budapest, 1988)
1988 / 1. szám
Nagybiccse LEGENDÁS Az üdvözlőkártyák, képeslapok fontos kordokumentumok, kultúrtörténeti érdekességek, sokat árulnak el koruk ízlésvilágáról. Az Iparművészeti Múzeum gyűjteményében a szerencsi Zemplén Múzeum óriási, hétszázezernél is több darabból álló anyagához képest sokkal kevesebb képeslap található, a témaválasztás miatt mégis egyedülálló az a levelezőlap-gyűjtemény kastélyokról, villákról, kúriákról, amit özvegy gróf Teleki Sán- dorné ajándékozott a múzeumnak 1925-ben. A több mint másfél ezer kártyát a Trianon előtti Magyarország vármegyéi szerint csoportosították. Tíz kötetben láthatók az egyes megyék híres-hírhedt emlékhelyeiről, várakról, nemesi udvarházakról, kúriákról, kastélyokról készített üdvözlőkártyák. A postai pecsétek alapján a lapok, néhány kivételtől eltekintve a XX. század első évtizedében voltak forgalomban. Gyakran olyan kastélyokat, várakat, nagyobb uradalmi központokat mutatnak be ezek a képeslapok, melyekről más forrásból már nem tájékozódhat az utókor. A Felvidék hegyes-völgyes északi vármegyéiben szinte egymást érték az erődítmények, a hatalmas várak, kastélyok, főúri lakosztályok és ezek romjai. A nehezen megközelíthető hegyvidék menedékhellyé is vált; akinek vagyona, helyzete megengedte, megszerzett valamely sziklaormot, melyet megkoronázott saját tulajdonú várával, erődített kastélyával, különösen a szilaj Vág völgyében. Sztrecsény várát a Vág-part fölé építették, annak a sziklaoromnak a kapujába, mely Árva a túróéi út kijárata volt. Sztrecsénytől északnyugatra fekszik Budatin, Hricsó és ugyancsak Tren- csén megyében található Oroszlánkő, Beckó és Trencsén vára, melyekről szép mondákat őrzött meg az emlékezet. A Vág és a Kiszuca folyó ösz- szefolyásánál magasodik a budatini vár, kiemelkedvén a síkságból, szinte uralkodik a folyókon, melyek közrefogják két oldalról, a harmadik oldalról pedig vizesárok övezte, teljesen hozzáférhetetlenné téve ezzel az erődöt. Egykori urai a Szunyogh lovagok voltak, akiknek kezében roppant hatalom összpontosult. Nemzetségükből jeles férfiak származtak, s valamikor Gáspár lovag volt a család feje, a szigorú, harcedzett, engesztelhetetlen és zsarnok katona. Egyetlen lányát, Katalint a szomszédos vár urának, Oroszlánkő birtokosának szánta. A leány azonban mást szeretett, ezért apja a legvastagabb falak egyikébe mélyedést vájt, <v oda élve befalaztatta. Budatin vára valamik,. Csáky István gróf jóvoltából újult meg. A ,,két szomszédvár”, Budatin és a felhők fölé magasodó, égbe törő Oroszlánkő hát- borzongató kapcsolatba került egymással. Szunyogh lovag lányát, Katalint szerelmese megszöktette, de Oroszlánkő ura megölte a férfit, a leányt pedig erőszakkal megszerezte magának. Oroszlánkő a középkori Magyarország egyik legmerészebb építménye: a függőleges szikla tetején áll az őrtorony és a szakadék fölé messze kiugrik az erkély. Károly Róbert uralkodása alatt került az Oroszlánkőy nemzetség birtokába. A
