Múzsák - Múzeumi Magazin 1987 (Budapest, 1987)
1987 / 1. szám
A középkori Magyarország egyik legnagyobb egyházi épületegyüttese volt a Fogaras megyei Kére (románul Cirta, németül Kerz) cisztercita apátsága. A franciaországi Citeaux- ban 1098-ban alapított rend Burgundiában hamar meghonosodott, és rövid egy század alatt elterjedt Európában. Clairveaux-i Szent Ber- nát a XII. század második felében dolgozta ki a rendtartást, mely a kolostor építési módját is meghatározta. A cisztercita építőművészet a XII—XIII. század fordulóján sajátos, a gótikába átvezető stílusú formákat alakított ki. Magyar- országra a XII. század végén, királyi hívásra érkeztek a ciszterciek, s megalakult a Maros menti Egres, Cikádor, Zirc és Bélapátfalva cisztercita apátsága. Kercre Egresről kerültek át a rend tagjai. Első okleveles említése 1232-ből való. Az apátságot valószínűleg Imre király alapította 1202-ben. A tatárjárás során a kolostor és a templom kiégett, az újjáépítés után az egymást követő királyok újabb és újabb kiváltságlevelekkel erősítették meg a Dél-Erdélyben sok feladatot vállaló szerzetesek jogait. Az idők folyamán azonban az épület állaga erősen leromlott, és Mátyás király az 1470-es években bezáratta az apátságot, a templomot pedig Szeben városának gondjaira bízta. I. Rákóczi György idején még álltak a hajó XV. századi boltozatai. A későbbiekben a templom mindhárom hajója felett beomlott a mennyezet. Az evangélikussá lett szászok az épen maradt szentélyt használják azóta is gyülekezeti helyként. Itt áll az oltár, amelyről Entz Géza azt tartja, hogy „a középkori Magyarország területén egyetlen ilyen nemű, ma is eredeti helyén álló XIII. századi alkotás.” A szentély hat bordáját összefogó zárókövén lesütött szemű koronás női fej látható: a védöszent, Mária arca. Az erdélyi korai gótikus szobrok egyik legmeg- kapóbb és legkifejezőbb emléke ez. A kerci apátság keretében fejlett, messzire kisugárzó építőmühely működött. A brassói Bertalan templomnál, a Fogaras melletti Flalmágyon a magyar evangélikusok templománál, de a mezósé- gi Széken vagy Bálványosváralján is látjuk a kerci stílus hatását. Ez a bimbós vagy szőlóleve- les fejezeteken, a háromkarélyos ablakokon mutatkozik meg. Napjainkra a kolostorból csak a keleti fal monumentális vonulata maradt meg, az egykori déli szárny egy része jelenleg papiak. A templom nyugati falán, a már gótikus jegyeket mutató kapu felett hatalmas, tagozat nélküli kerek ablak látható. Az egyikori hajóból csak déli fala, továbbá két déli és egy északi pillér maradt meg a sírkertté alakított térben. BODOR FERENC A szecesszió legmaradandóbb értékei az építészet és az enteriőr-tervezés mellett a könyvművészetben születtek. A századforduló alkotói egységként, művészi tárgyként kezelték a könyvet. A könyvművészet század eleji felvirágozta- tói között sok kiváló, de kevéssé ismert mestert találunk, Falus Elek is (1884—1950) a magyar könyvművészet megújulásának cselekvő részese volt. Első önálló munkája könyvterv, Lyka Károly Kis könyv a művészetről című kötetének címlapja volt. Jeles angol kiadóknál tanult, melyek könyvfedelek, katalógusborítók, selyem- és szövetminták tervezésével bízták meg. A Falust méltató első magyarországi tudósítás is Angliában készült munkáiról számolt be. Oscar Wilde Tales című munkájához aranymetszéssel készített könyvfedeleiről és egy címlaprajzáról a kortárs kritikus szomorúan jegyezte meg: „aki e rajzok szülőhelyét, miliőhöz tartozását keresi, előbb a La Manche-csatornát kell átúsznia.” Míg a magyar könyvművészet fellendülését várók elsősorban Anglia példájára hivatkoztak, ahol a Morris Kelmscott Press forradalmasította a könyvkiadást, addig Falus a szimbolizmus és a szecesz- szió angliai mozgalmának kifáradásáról tudósít. A nagy újítók korszaka véget ért, Falus már csak Beardsley-utánzókat talált. Walter Crane és An- ning Bell a hagyományos formákat és a dekoratív fogalmazást egyesítő iránya is kifulladóban volt. Útja következő állomásán, Németországban elsősorban lipcsei nyomdákban dolgozott, de a színházi dekoráció és az építészet is foglalkoztatta. Az Angliában készült könyvek választékos, kifinomult vonalvezetését szigorú geometrizáló kompozícióra épített tervezés váltja fel. Jellemzője: a vastag keretező vonalakkal osztott felületképzés, például a Grosse Berliner Ausstellung (1909) borítóján, melyen a vastag kontúrvonalba finom virágmintát is rajzolt. Josef Vészi Jung Ungarn füzeteinek címlapját (1911) szigorúan osztott négyzetbe fogott körformába zárt magyaros motívummal díszítette. A borítót a vastag fekete keretezés és a fekete négyzet uralja. A virágminta fehér és piros. Ezek a stilizált, rendkívül dekoratív, erős színvilágú motívumok a Nyugat Könyvtárnak készített könyvborítók elsődleges díszítőelemei. Lengyel Menyhért Tájfun című művének borítóját tipográfiai eszközökkel, artisztikusan rajzolt betűkkel alakította ki. Hazatérése után Ignotus felkérésére átvette a Nyugat-könyvek tervezését. Ő alakította ki a Nyugat-könyvek jellegzetes virágos fedélterveit, melyek a szerény anyagi lehetőségek ellenére is újszerű, modern címlapok. 1910-ben ettől némileg eltérő terveket is készített, így többek között Biró Lajos Családi tűzhely című regényének címlapját. Ady Endre Szeretném, ha szeretnének című, ugyanez évben készült kötetén a felnagyított betűvel írt címet merev keretbe foglalt virágdísz veszi körül. A Nyugat, a Magyar Nyomdászat, az Élet számára készített címlapok is egyéni stílusú művek. Falus példának tekintette a szecesszió magyaros iskoláját megalapozó Lechner Ödönt, de már az angol könyvművészet hagyományainak ismeretében és a német nyomdákban szerzett tapasztalatok birtokában formálta át a népművészeti motívumokat. Könyvborítói közül a legismertebb típust a címet körülvevő vastag kontúrvonalak közé zárt színes virágdísszel kialakított címlapok alkotják. Dinamikájuk Kozma Lajos és Lesznai Anna műveivel rokon. Ebbe a típusba tartozik Csáth Géza Délutáni álom (1911) című kötetéhez készült címlapja, mely kitűnik tipográfiai szépségével, a keretező díszek könnyedségével. Több borítóján konstruktív térelosztású, vastag kontúrvonalakkal elválasztott, tisztán lehatárolt síkokra osztja a felszínt, a dekoratív mintát kör formába szorítja, például Ady Endre Minden titkok verseiből című kötetéhez készült címlapján. A Móricz Zsigmond Szerelem című egyfelvonásosához tervezett borítón (1913) szintén körformát alkalmaz. Fekete alapra helyezi az élénk sárga, piros színekkel festett, stilizált fa motívumot. Falus leleménnyel variálta a virágos motívumokat, de más típusú fedőlapot is rajzolt. Bárdos Artúr Az új színpad (1911) című tanulmánya borítóján a lendületes vonalvezetéssel, Szomory Dezső A rajongó Bolzay lány (1911) című művének címlapján pedig a központból szétszóródó virágmotívum tervezésében más megoldásokkal is kísérletezett. Falus vérbeli könyvtervező volt, aki nem a grafika, az illusztráció felől közeledett a könyvhöz. Egyetlen nagyobb szabású illusztráció-sorozatot ismerünk tőle: Kiss József 1908-ban megjelent Levelek hullása című kötetéhez egész oldalas illusztrációkat, fejléceket, keret- és záródíszeket
